Idegtudományok

Egészséges önkéntesek pszilocibinre adott reakciójának előrejelzése

2012. OKTÓBER 11.

Szöveg nagyítása:

-
+

A szerzők a zürich-i egyetem pszichiátriai kórházának dolgozói. A klasszikus hallucinogének egyénre kifejtett hatása azonos dózis esetén is jelentősen eltérő, azaz a szerhatást a farmakológiai változókon túl közismerten a set (a fogyasztó személyisége, előkészítettsége, hangulati állapota) és setting (a környezet fizikai, társas és kulturális vonatkozásai) befolyásolja. Jelen tanulmányban a szerzők 24 független változó hatását vizsgálták a „kimeneti reakcióra” vonatkozóan. A független változók: életkor, nem, iskolázottság, testtömegindex, személyiségvonások, előzetes drogfogyasztói tapasztalat, a szerbevételt megelőző mentális állapot, pszichés stressz, a vizsgálati elrendezés, valamint a drog dózisa. A függő változó maga a pszilocibinre adott élményreakció. A kutatás célja az egyéni hatásbeli különbségek feltárásán keresztül a neurobiológiai háttér megismerése; másrészt a hallucinogénekkel folytatott kutatások biztonságának fokozása azzal, hogy megállapítja, mely környezeti és személyiségbeli tényezőket kell figyelemmel követni a nemkívánatos egyéni reakciók minimalizálásához. Az adatok a szerzők korábbi, 1992-2011 között folytatott kutatásaiból származnak. 23 kontrollcsoportos vizsgálat összegyűjtött adatait elemezték. 261 önkéntes résztvevő (egyetemi hallgató és kórházi dolgozó) 409 szerfogyasztását tekintették kutatási mintának. Validált mérőeszközökkel föltérképezett változókat elemeztek, melyeket standardizált kísérleti körülmények között rögzítettek a vonatkozó tanulmányokban és végül ezeket modern statisztikai eljárásokkal elemezték. A kísérleti személyek közül kizárták azokat, akiknek a családi előzményében szkizofrénia, illetve major depresszió szerepelt; az érzelmileg labilis vagy borderline személyiségzavarban szenvedőket; azokat, akinek előtörténetében súlyos alkohol-, vagy egyéb illegálisdrog-abúzus fordult elő, illetve neurológiai betegségben szenvedtek, rendellenes vérképpel, vérnyomással, vagy EKG-lelettel rendelkeztek. A prediktor változókat félig strukturált pszichiátriai interjúk, személyiség-kérdőívek, önkitöltős tünetlisták alapján nyerték. A kimeneti változót egy módosult tudatállapotot felmérő négydimenziós pontozóskála értékei adták, melyet a személyek a szerbevételt követően élményeik jellemzésére töltöttek ki. E kérdőív alskálái: óceáni határtalanság érzése (mélyen átélt pozitív hangulat, az egység megtapasztalása, az idő és tér meghaladása, spirituális élmények, egyfajta intuitív megértés érzése); rettegés a megsemmisüléstől (a gondolkodási képesség gyengülésének, az önkontroll elvesztésének érzete, a személynek önmagától és a külvilágtól való elkülönülésének, szétesésének érzése, szorongás, pánik ); képzelet útján történő újrastrukturálás (elemi vagy komplex vizuális pszeudohallucinációk, audiovizuális szinesztézia, élénk képzeleti, fantáziatevékenység, a percepciók jelentésének megváltozása); illetve a módosult tudatállapot globális mutatója. Noha a vizsgálat eredményei korlátozottan értékelhetőek –pl. a mintát többnyire magasan képzett, jól funkcionáló, fiatalok alkották; az eredmények nem oki összefüggést jeleznek, csupán egyidejű előfordulást; az eredeti vizsgálatok célja nem a prediktív tényezők kiszűrése volt stb. – számos összefüggésre mégis rávilágítanak. Az eredmények szerint a drog dózisa volt a legerősebb hatással a pszilocibinválaszra, ahogy ezt várni is lehetett (a véletlen besorolásos, kettős vak, placebokontrollos viszgálatokban minimum 115 mg/testsúlykg dózisú pszilocibint alkalmaztak). A második leghangsúlyosabb tényező az abszorpció –elmerülés az élményben személyiségvonás megléte volt, melynek magas értéke leginkább előjelezte a misztikus jellegű élmény bekövetkezését és a vizuális hatásokat. Az abszorpció vonáson kívül egyéb személyiségvonások – a közhiedelemmel ellentétben – nem voltak számottevő hatással a pszilocibinreakcióra. A közvélekedéstől eltérően, a neuroticizmus-szorongás személyiségjellemző és a negatív pszilocibinreakció („bad trip”) sem járt együtt. A szorongás olyan kísérleti elrendezés (setting) közepette volt magasabb, melyben a klasszikus laboratóriumi környezet, orvosi felszerelések, a fehér fal és fehér köpeny növelte a szorongásszintet (az esztétikusan, kellemesen bútorozott szobára hasonlító feltételekkel szemben). A szerbevételt megelőző aktuális hangulati állapot jósolta leginkább a szerhatás alatti hangulati reakciót. A szerbevételt megelőző érzelmi izgatottság és aktivitás állapota; a megelőző hetekben átélt pszichológiai problémák; a klasszikus hallucinogénekkel szerzett tapasztalat hiánya, ugyanakkor a mérsékelt tetrahidro-kannabinol- (THC) és alkoholfogyasztás a megelőző időszakban általában fokozta a kellemes hatások és/vagy a vizuális élmények intenzitását, míg a szorongásfokozó környezeti elrendezés, az érzelmi izgatottság és fiatalabb életkor inkább vezetett kellemetlen, szorongásteli élményekhez. A teljesítménnyel összefüggő aktivitás (Performance-Related Activity), mely aktív, energikus, odaforduló hozzáállást jelez és általában is pozitív hangulattal és optimizmussal jár együtt, nagyban befolyásolta a tudatállapot-változást, valamint különösen az óceáni érzés és a vizuális változások- skála emelkedésével járt együtt. Nem, iskolai végzettség szerinti és testtömeg-indexszel összefüggő változásokat a szerzők nem találtak. Az életkort tekintve az idősebbek kevesebb megsemmisülési élményről és több boldogságtapasztalatról számoltak be, mint a fiatalabbak. Referálta: Tremkó Mariann eLitMed.hu 2012.10.07. Forrás: Studerus E, Gamma A, Kometer M, Vollenweider FX. Prediction of psilocybin response in healthy volunteers. PLoS One. 2012;7(2):e30800. Epub 2012 Feb 17.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása

A referált tanulmány szerzői a John Hopkins Egyetem kutatói, akik számos más intézettel együttműködésben folytatnak kutatásokat a pszilocibin hatásáról egészséges önkéntesek részvételével. A pszilocibin (a hallucinogén gombák hatóanyaga)hosszú távú pozitív élményeket okozó hatásáról régóta ismerünk anekdotikus beszámolókat, a tudományos vizsgálatok száma azonban elenyésző.

Idegtudományok

Pszichedelikumok a neurodegeneratív betegségek gyógyításában

Urszula Kozlowska és munkatársai (a Lengyel Tudományos Akadémia kutatói és a téma neves amerikai farmakológus szakértője) áttekintő közleményükben bemutatják jelenlegi tudásunkat azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolják a pszichedelikumok az idegszövet homeosztázisát és aktivitását. Mint írják, a depresszió, a terminális betegség okozta pszichoszociális distressz, az addikció, a PTSD és a cluster fejfájás kezelésén felül a pszichedelikumok hasznosak lehetnek a neurodegeneratív betegségek és az agysérülések gyógyításában és a regeneratív medicina területén is.

Idegtudományok

LSD alkalmazása alkoholizmusban

Az alkoholizmus kezelésében alkalmazott LSD hatékonysága...

Hírvilág

Új utak a XXI. század pszichiátriájában és addiktológiájában - Kerekasztal-beszélgetés

Az utóbbi évtizedben ismét a medicina látókörébe kerültek a pszichedelikus szerek.