Idegtudományok

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

2019. JÚLIUS 24.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

A JAMA-ban publikált tanulmány szerint a University of Exeter kutatói kimutatták: a magas genetikai kockázattal bíró személyekben is 32%-kal alacsonyabb a dementia kialakulásának esélye, ha egészséges életmódot követnek. A vizsgálat eredménye szerint a genetikai kockázat és az egészségtelen életmód a dementia független rizikótényezői.

A UK Biobank adatain nyugvó obszervációs, retrospektív kohorsz-vizsgálatba 196 383, európai felmenőkkel rendelkező, 60 éves vagy idősebb (medián: 64 év), nem demens személyt vontak be, és azonosították valamennyi ismert, Alzheimer-kórral kapcsolatos genetikai rizikótényezőjüket. Az életmóddal kapcsolatos adatokat a résztvevők önbevallása alapján gyűjtötték; a táplálkozással, fizikai aktivitással, dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos információk alapján egészséges, közepes minőségű és egészségtelen életmódú csoportokat alakítottak ki.

Az átlagosan 8 éves utánkövetési időszak alatt a résztvevők 68,1%-a folytatott egészséges életmódot, míg 23,6%-uk a közepes minőségű, 8,2%-uk az egészségtelen életmódú csoportba tartozott. A résztvevők 20%-a esetében volt magas, 60%-a esetében közepes, 20%-a esetében alacsony az Alzheimer-kór genetikai rizikója.

Összesen 1 769 személynél alakult ki demencia, a magas genetikai kockázatú csoport 1,23%-ánál, míg az alacsony genetikai kockázatú csoport 0,63%-ánál. A magas genetikai kockázatú és egészséges életmódot folytatók 1,13%-a, míg a magas genetikai kockázatú és egészségtelen életmódot folytatók 1,78%-a esetében alakult ki dementia.
A kutatók hangsúlyozzák: az egészséges életmód a demencia genetikai kockázatától függetlenül csökkenti az elbutulás kialakulásának esélyét.

A JAMA Neurology cikkében kínai, svéd és amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy a kognitív tartalék (cognitive reserve/CR) csökkenti-e a demencia-kockázatot, és hogy az esetleges összefüggés milyen erős jelentős agyi pathológia fennállása esetén.

A prospektív vizsgálat során az 1997 és 2018 között 2022 résztvevő bevonásával zajlott Rush Memory and Aging Project adatait használták. A vizsgálat indulásakor demencia-mentes résztvevők a CR megállapítása érdekében kérdőíveket töltöttek ki, a kérdések az iskolázottsággal, a gyermekkori, felnőttkori és idős kori kognitív aktivitással, valamint az idős kori szociális aktivitással és a szociális háló kiterjedtségével foglalkoztak.
Rákérdeztek az olvasási, könyvtár-látogatási, levélírási szokásokra, ezek frekvenciájára a különböző életkorokban, valamint az étterem- és sportesemény-látogatásra, kirándulásra, önkéntes munkára, rokon- és barátlátogatásokra, különböző csoportos élményekre (pl. programok idősközponban), vallásos életre. Megkérdezték a résztvevőktől, hány rokonhoz és baráthoz érzik magukat közel, ezekkel milyen gyakran találkoznak, hány embertől tudnak segítséget kérni; a szociális háló nagyságát annak alapján ítélték meg, hogy hány másik személlyel találkozik valaki legalább egyszer egy hónapban.

A résztvevők átlagéletkora 79,6 év volt, 76%-uk volt nő, az átlagosan 6 éves utánkövetés során 24%-uknál alakult ki demencia. Az oktatásban eltöltött idő, a gyermek-, felnőtt- és idős kori kognitív aktivitás, valamint az idős kori szociális aktivitás dózisfüggő mértékben csökkentette a dementiakockázatot. Közepes mértékű CR-pontszám esetén 23%-kal, nagy CR-pontszám esetén 39%-kal csökkent a demencia-kockázat.
A CR a legtöbb agyi pathologiával nem mutatott összefüggést, továbbá a CR és a demencia-kockázat közötti összefüggés az agyi pathológiák figyelembevétele mellett is szignifikáns maradt.

A kutatók hangsúlyozzák: a nagy kognitív tartalék Alzheimer-kór vagy vascularis pathologia esetén is a dementiakockázat csökkenésével jár együtt; mivel a kognitív tartalék és a dementiakockázat közötti kapcsolat dózisfüggő, és jelenleg nincs hatékony demenciaellenes gyógyszeres kezelés, ajánlott a mentálisan stimuláló aktivitások élethosszig tartó végzése.

Szemlézte:
Dr. Kazai Anita


Eredeti közlemények:

Ilianna Lourida; Eilis Hannon; Thomas J. Littlejohns; Kenneth M. Langa; Elina Hyppönen; Elżbieta Kuźma; David J. Llewellyn Association of Lifestyle and Genetic Risk With Incidence of Dementia JAMA. doi:10.1001/jama.2019.9879

Hui Xu; Rongrong Yang; Xiuying Qi; Christina Dintica; Ruixue Song; David A. Bennett; Weili Xu, et al: Association of Lifespan Cognitive Reserve Indicator With Dementia Risk in the Presence of Brain Pathologies JAMA Neurology. doi:10.1001/jamaneurol.2019.2455


eLitMed.hu
2019

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az artériás merevség és az időskori dementia

A dementia még idős korban is módosítható kockázati tényezőjét azonosította egy 15 éves utánkövetést alkalmazó vizsgálat. A Pittsburghi Egészségtudományi Egyetem kutatói megállapították: az artériás merevség mérése még az agyi betegségre utaló minor jelek mérésénél is nagyobb eséllyel képes megjósolni, kinél valószínű dementia kialakulása. Mivel az artériás merevség csökkenthető antihipertenzív medikációval és életmódváltoztatás, pl. a fizikai aktivitás növelése révén is, az eredmény arra utal, hogy a veszélyeztetett betegek körében megelőzhető vagy késleltethető lehet a dementia kialakulása.

COVID-19

Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.

Hírvilág

A pénzügyi problémák is lehetnek a dementia korai jelei

Anyagi nehézségek, könnyelmű pénzköltés, vagy egyáltalán a financiális dolgokban való teljes elveszettség a dementia korai jelei lehetnek. Egy legfrissebb, a Johns Hopkins Egyetem kutatása igazolta a szakemberek napi gyakorlatában tapasztaltakat: az összefüggést a betegség, és a pénzügyek kezelésének ellehetetlenülése között

Egészségpolitika

Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Hírvilág

Antihipertenzívumok és demencia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.