Idegtudományok

Emelkedett purinszintek mint az epilepszia biomarkerei

2021. MÁJUS 27.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az epilepsziabetegség és az epilepsziás rohamok diagnosztikája közismerten nehéz feladatot jelent a klinikus számára. Mivel a terápiát közvetlenül befolyásolja, a gyors és pontos diagnózis az akut ellátásban kritikus fontosságú lehet. Az epilepszia diagnózisának arany standardja a részletes anamnézisfelvételen túl a video-EEG-monitorozás, ugyanakkor ez az eljárás idő- és költségigényes, speciális szakértelmet kíván és egy akut helyzetben általában nem kivitelezhető. A görcsrohammal járó betegségek félrediagnosztizálása gyakori, ugyanis az epilepsziás rohamok pusztán a szemiológiára hagyatkozva összetéveszthetők egyéb rohamtípusokkal, mint például a pszichogén nem epilepsziás rohammal (PNER), vagy a konvulzív syncopéval. Ennek köszönhetően nagy az érdeklődés az epilepszia és az epilepsziás rohamok biomarkerei iránt. Beamer és társai az Epilepsia-ban megjelent cikkükben a vérből kimutatható emelkedett purinszintet vizsgálják mint egy ilyen lehetséges biomarkert. Ismert, hogy az emelkedett neuronalis aktivitás hatására a normális körülmények között alacsony extracelluláris ATP-szint megnő, melynek hátterében aktív (például exocytosis) és passzív mechanizmusok (például a haldokló sejtekből való kiáramlás) is állnak. Az extracelluláris ATP gyorsan különböző metabolitjaira bomlik, melyeket összefoglalóan purinmetabolitoknak nevezünk. A purinmetabolitok szintje a vérben az epilepsziás rohamokon kívül egyéb állapotokban, mint például stroke-ban vagy traumás agysérülésben is megemelkedik. A szerzők vizsgálataik során a purinmetabolitok kimutatására egy ágy mellett is használható úgynevezett SMARTChip gyorstesztet alkalmaztak. Állatkísérleteik során egerekben váltottak ki status epilepticust kainát amygdalába történő injektálásával, majd 40 perc múlva a rohamot lorazepam intraperitonealis bejuttatásával állították meg. A kontrollállatokban pufferoldatot fecskendeztek az amygdalába, majd 40 perc múlva ezek az állatok is lorazepaminjekcióban részesültek. A lorazepam adásától számított 4 órán belül a kontroll- és a rohamozó állatok purinszintje közti különbség szignifikáns maradt. Egy másik kísérletben azt is sikerült kimutatni, hogy a purinszint emelkedése és a rohamok hossza, valamint a purinszint emelkedése és neuronpusztulás szövettanilag kimutatható mértéke egyaránt pozitívan korrelálnak egymással. Ezt követően egészséges kontrollok és video-EEG-vel igazolt epilepsziás betegek (többek között gyógyszerrezisztens epilepsziások) utolsó rohamot követően legalább 24 órával megmért purinszintjeit hasonlították össze, és azt találták, hogy a megfelelő cut-off-érték mellett a purinszintek 69%-os szenzitivitással és 85%-os specificitással voltak képesek elkülöníteni egymástól a két csoportot. Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy a vizsgálat alapján az emelkedett purinszintek ígéretes biomarkerei lehetnek az epilepsziabetegségnek és az epilepsziás rohamoknak. A gyors mérési lehetőség és az alacsony eszközigény miatt a purinszintek akár a hagyományos kórházi környezeten kívül is alkalmazhatóak lehetnek, amikor az észlelt kórállapotban epilepsziás mechanizmus is felmerül. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Beamer E, Lacey A, Alves M, Conte G, Tian F, de Diego‐Garcia L, Khalil M, Rosenow F, Delanty N, Dale N, El‐Naggar H, Henshall DC and Engel T. Elevated blood purine levels as a biomarker of seizures and epilepsy. Epilepsia 2021;62:817-28.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Idegtudományok

A Homo sapiens és a pszichoaktív növények közötti kapcsolat

A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

Idegtudományok

A temporalis lebeny epilepsziák cerebellaris kontrollja

A szemlézett közlemény olyan specifikus cerebellaris kimeneti csatornát mutat be, melynek aktivációja képes az egér hippocampusában a rohamkontrollra. A szerzők három fastigiumkimenet anatómiai és funkcionális tulajdonságait vizsgálták, ezek rendre a colliculus superiorba (SC), a formatio reticularis ventromedullaris részébe (MdV), a ventrolateralis thalamusba (VL), valamint a centrolateralis thalamusmagba (CL) projiciálnak. Ezek a célpontok fastigialis bemenetüket nagyrészt nem átfedő neuronpopulációkból kapják. A temporalis lebeny epilepsziák (TLE) intrahippocampalis kainátmodelljén keresztül a szerzők azt vizsgálták, hogy specifikus fastigialis neuronok optogenetikus modulációja képes-e a rohamok gátlására. A fastigium-CL projekció aktivációja képes volt a rohamok gátlására, a többi útvonalé viszont nem.

Klinikum

Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?

HALÁSZ Péter

Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...