Idegtudományok

Az agyi plaszticitás kulcsa

2020. NOVEMBER 04.

Szöveg nagyítása:

-
+

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya. Mint John Darby Cole és munkatársai kifejtik, ismert, hogy az emlékképek megkülönböztetésében közreműködő gyrus dentatus-ban a felnőtt kor során is jönnek létre új neuronok, az azonban nem ismert, hogy a felnőttkori neurogenezis milyen hosszan tart és milyen mennyiségű új agysejt születik. A felnőtt korban született neuronokkal foglalkozó korábbi vizsgálatok leginkább csak a tradicionális 2-6 hetes kritikus ablakperiódusra terjedtek ki, továbbá nem hasonlították össze a felnőtt korban született neuronok fejlődési folyamatát a magzati korban születettekével. A vancouveri University of British Columbia idegkutatóinak az volt a hipotézisük, hogy a magzati korban született neuronokkal összehasonlítva, a felnőtt korban született neuronok fejlődési szakasza tovább tart, így azok az idősödéssel hanyatló neurogenezis ellenére is képesek lehetnek a memória működésének fenntartására (a legtöbb emlős esetében a neurogenezis a középkorúak esetében már csak a fiatalkori 90%-át teszi ki). Hipotézisük tesztelése érdekében a kutatók különböző korú hím patkányok gyrus dentatus-ába injektáltak osztódó sejtek DNS-ébe beépülő retrovírusokat, aminek révén az injektálás napján született neuronok elszíneződtek, mikroszkóp alatt megkülönböztethetővé váltak, sőt láthatóvá vált részletes morfológiájuk. A dendritek, dendrit-tüskék és preszinaptikus terminálok vizsgálata révén kiderült: a felnőtt korban született neuronok 6 hét elteltével is tovább folytatják fejlődésüket (24 hétig bizonyosan; eddig vizsgálták a neuronfejlődést a vancouveri kutatók), dendrithosszuk és dendrit-tüskéik száma/denzitása meghaladja a magzati korban/perinatális korban született neuronokét, és morfológiailag eltérővé válnak a gyorsabban érő, 6 hetes koruk után már nem fejlődő, magzati korban született neuronoktól. Mint kiderült, a felnőtt korban született neuronok igen különböző erősségű, ezen belül kifejezetten erőteljes szinapszisok létrehozására képesek a hippokampális formáció részét képező gyrus dentatus-ban, és különösen fontos a szerepük a memória pontosságáért felelős inhibitoros hálózatok kialakításában, a különböző élményeket reprezentáló neuroncsoportok közötti átfedések csökkentésében. A neuronális plaszticitás élethosszon át tartó modellezése érdekében a kutatók kifejlesztettek egy matematikai modellt is, amivel a dendritek hossza és a dendrit-tüskék száma alapján képesek voltak megbecsülni a neurogenezis kumulatív hatását. A modell szerint a humán agyban az összes neuron 10%-a, míg a dendrit-tüskék 2,5%-a jön létre 1 és 2 éves kor között, ezt követően a gyrus dentatus-on kívül a sejtosztódás befejeződik. A gyrus dentatus neuronjai esetében azonban a neurogenezis és a lassabb celluláris érés, valamint az érett sejtek funkcionális sajátságai az öregedés során is lehetővé teszi a plaszticitást. Eredeti közlemények: John Darby Cole, Delane Espinueva, Désirée R. Seib, Alyssa M. Ash, Matthew B. Cooke, Shaina P. Cahill, Timothy O’Leary, Sharon S. Kwan and Jason S. Snyder. Adult-born hippocampal neurons undergo extended development and are morphologically distinct from neonatally-born neurons Prolonged development of adult-born neurons. Journal of Neuroscience. 22 June 2020, JN-RM-1665-19 Szemlézte: Kazai Anita dr.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az apa-utód kötődéshez testi kontaktus szükséges

Az újszülött utódokkal való fizikai kontaktus hatására az egérapákban új idegsejtek keletkeznek, és tartós emléknyomok keletkeznek az utódról - olvasható a Nature Neuroscience legutóbbi számában.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.