Idegtudományok

Agitáció kezelése ketaminnal sürgősségi osztályon

2022. MÁRCIUS 16.

Szöveg nagyítása:

-
+

A sürgősségi osztályokon mind a beteg, mind pedig a személyzet biztonsága érdekében fontos a súlyos pszichomotoros agitált vagy erőszakos viselkedést mutató betegek gyors viselkedéskontrollja. Az intramuscularis úton bejuttatott nyugtatók biztonságos monitorizálási és stabilizációs lehetőséget jelentenek. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek két fő csoportba, a benzodiazepinek és az antipszichotikumok közé tartoznak. Ezek a gyógyszerek problémásak lehetnek: a benzodiazepinek légzésdeprimáló hatással bírnak, a következményes oxigéndeszaturáció miatt pedig légútbiztosítás válhat szükségessé, míg az antipszichotikumok használatához dystonia, akathisia, parkinsonizmus és neuroleptikus malignus szindróma társulhat. A ketamin egy nem kompetitív NMDA-receptor-antagonista, mely alacsony adagban fájdalomcsillapító hatású, magasabb dózistartományban pedig disszociatív szedációt okoz, ezért procedurális és általános szedatívumként is alkalmazható. Gyors hatásbeállás, kedvező cardiovascularis hatások és a légzési drive megtartása miatt, melyet az alkalmazásához társuló ritka cardiopulmonaris szövődményráta is igazol, a ketamin jó választás lehet gyors, biztonságos, agitált vagy erőszakos betegekben alkalmazható szedatívumként is. Barbic D és munkatársai az Annals of emergency medicine-ben közölt randomizált vizsgálatukban a ketamin hatásait a midazolam és haloperidol kombinációjával hasonlították össze. A vizsgálatban szereplő betegek olyan 19 és 60 év közötti betegek voltak, akik RASS (Richmond Agitation Score)-pontszáma legalább 3 volt. Azok a betegek, akik rendőri őrizetben voltak, várandósak vagy szoptató anyák voltak, az alkalmazott gyógyszerekre ismerten allergiásak voltak, vagy bizonyos komorbiditásokkal (pl. alkoholos intoxikáció) rendelkeztek, kizárásra kerültek a vizsgálatból. Minden kezelt betegnél biztosították a cardiovascularis monitorozás és az újraélesztéshez szükséges eszközök elérhetőségét. Az alkalmazott gyógyszer-koncentrációk 5 mg/kg ketamin, illetve 5 mg midazolam és 5 mg haloperidol (kombinált injekció) voltak. A vizsgálat elsődleges kimenetele az elégséges szedáció (RASS ≤ –1) eléréséhez szükséges időtartam (percekben mérve) volt. A másodlagos kimenetelek között a további szedatívumok szükségessége (benzodiazepin, antipszichotikum vagy egyéb szedatívum), az előre meghatározott szövődmények bekövetkezése és a neuroleptikus malignus szindróma jelentkezése (72 órán belül) voltak. A vizsgálatban összesen 81 beteg vett részt, akik 1:1 arányban kerültek randomizálásra a két kar között. A szedáció eléréséhez szükséges medián idő 14,7 perc volt a midazolam-haloperidol, 5,8 perc a ketamonkaron (szignifikáns különbség). Minden 5 perces időintervallumra lebontva a betegek nagyobb aránya ért el megfelelő szedációt a ketaminkaron, mint a midazolam-haloperidol kombináció alkalmazása mellett (szignifikáns különbség). Mind a ketamin, mind a midazolam-haloperidol kombináció mellett ugyanannyi beteg (13-15%) esetében volt szükség további szedatívum alkalmazására. A ketaminkaron 5, a midazolam-haloperidol karon 2 betegnél következett be súlyos szövődmény (nem szignifikáns különbség), az egyik ketaminmedikációban részesült betegnél 15 percen belül két alkalommal jelentkezett laryngospasmus, mely minimális légút-repozicionálás és oxigénszupplementáció mellett oldódott. Endotrachealis intubációra vagy intenzív osztályos felvételre egyik beteg esetében sem volt szükség. A vizsgálat szempontjából a betegeket az intramuscularis injekciót követően 30 percig követték. Az eredményeket összefoglalva a súlyosan agitált, sürgősségi osztályon kezelt betegek körében az intramuscularisan adott ketamin szignifikánsan gyorsabban biztosított megfelelő szedációt, mint a midazolam és a haloperidol kombinációja. A szerzők a vizsgálat limitációjaként elsősorban az alacsony esetszámot említik, mely miatt a vizsgálatnak nem volt elég statisztikai ereje, hogy a súlyos mellékhatások bekövetkeztének gyakorisága közötti különbségeket feltárja. A vizsgálat emellett nem informatív az alkalmazott gyógyszerek 30 percen túli hatásainak szempontjából sem. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Barbic D, Andolfatto G, Grunau B, et al. Rapid Agitation Control With Ketamine in the Emergency Department: A Blinded, Randomized Controlled Trial. Ann Emerg Med. 2021;78(6):788-795. doi: 10.1016/j.annemergmed.2021.05.023

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Glutamát- és szerotonerg mechanizmus magyarázhatja a rapid antidepresszáns hatást

A Nature kiadójának lapjában (Translational Psychiatry) megjelent vizsgálat megmagyarázza a ketamin paradigmaváltást eredményező hatásának mechanizmusát, és biomarkerrel is szolgál a depresszió kezeléséhez.

Egészségpolitika

Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Klinikum

A szedációban végzett ortopédiai beavatkozások biztonsága

Az ismertett vizsgálat is megerősíti a nemrégiben megváltoztatott ajánlásokat, mely szerint a szedációban végzett orvosi beavatkozások során, két orvos helyett egy jelenléte is elégséges.

Klinikum

A ketamin neocorticalis hatásai

Cichon és munkatársai a Nature Neuroscience-ben megjelent cikkükben mutatják be, hogy egérben a ketaminnal indukálható disszociált állapotot az aktív és kevésbé aktív („csendes”) kérgi piramissejtek aktivitási állapotának megváltozása váltja ki.