Idegtudományok

A prolaktin a CGRP interakciója migrénben

2021. SZEPTEMBER 18.

Szöveg nagyítása:

-
+

Régóta ismert tény, hogy a migrén gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Noha a jelenség pontos háttere nem ismert, egyre több adat utal arra, hogy a nem specifikus hormonszintek fontos szereplői lehetnek a történetnek. Például az agyalapi mirigy által kiválasztott prolaktin, melynek szintjét a gonadalis hormonok szabályozzák, a calcitonin gene-related peptide-del (CGRP-vel) interakcióba lépve fokozza annak migrént kiváltó hatását, állítja Avona és munkatársainak az Annals of Neurology-ben megjelent cikke. A vizsgálathoz a fő motivációt az a megfigyelés adta, hogy azok a hipofízisdaganatok, melyek megemelik a prolaktinszintet, fejfájást okoznak és rontják a migrénes tüneteket. Mikor a betegek prolaktinszint-csökkentő kezelést kapnak, a fejfájások és a migrénes rohamok általában megszűnnek. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a dura CGRP-vel való ingerlése egerekben nőstényspecifikus migrénes választ vált ki. Jelen vizsgálatukban a szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a prolaktin-CGRP interakció magyarázza-e a CGRP-nek ezt a nem specifikus hatását. A migrén általuk alkalmazott állatmodelljében egerek duráját bizonyos vegyületek közvetlen ingerlésének tették ki és eközben mérték az egerek facialis túlérzékenységét, valamint megfigyelték pofamozgásuk sajátosságait. A durát prolaktin fiziológiás koncentrációjával ingerelve kizárólag a nőstény egerekben jött létre facialis túlérzékenység. Mi okozhatja a prolaktinnak ezt a nem specifikus hatását? A kérdés megválaszolására retrográd tracer alkalmazásával a szerzők megjelölték azokat a ganglion trigeminaléban található neuronokat, melyek prolaktinreceptort expresszálnak a durában. A nőstény egerekben a ganglion trigeminale jóval több a durát beidegző, prolaktinreceptort expresszáló idegsejtet tartalmaz. Emellett sejtkultúrán igazolták, hogy a prolaktin kizárólag a nőstény egerek neuronjainak ingerlékenységét fokozza: mustárolaj adása (mely fokozza a CGRP-elválasztást) kétszer nagyobb CGRP-szintet eredményezett nőstényekben, ha a mustárolaj adása előtt a sejtekhez prolaktint adtak. Hímekben a prolaktin nem befolyásolta a mustárolaj adását követően mérhető CGRP-szintet. Ezek az eredmények azt is mutatják, hogy a prolaktin fokozza a CGRP fejfájást kiváltó hatását. A dura Nav1.8+ érzőneuronjaiban a prolaktinreceptort inaktiválva a CGRP-adást követően a facialis túlérzékenység jelentősen alacsonyabb volt a megfelelő vad típusú egérhez képest, ami arra utal, hogy a prolaktinreceptoron keresztüli jelátvitel a migrénes roham kiváltásában is szerepet játszik. Emellett azt is sikerült igazolni, hogy a prolaktin és egy CGRP-receptor-antagonista együttes adása jelentősen alacsonyabb migrénszerű hatásokat vált ki, mint amikor kizárólag prolaktinnal ingerlik a durát, azaz a CGRP-receptor is befolyásolja a prolaktinra adott választ. Összegezve, a CGRP- és a prolaktin-jelátvitel közti kommunikáció egy fontos, kizárólag nőstényekre jellemző tényező, mely legalább részben magyarázhatja a migrén magasabb gyakoriságát nőkben. A prolaktin-jelátvitelt megcélzó beavatkozás pedig az egyik első hatékony, nem specifikus kezelés lehet a neurológiai kórképek történelmében. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Avona A, Mason BN, Burgos-Vega C, et al. Meningeal CGRP-Prolactin Interaction Evokes Female-Specific Migraine Behavior. Ann Neurol 2021;89(6):1129-1144. doi:10.1002/ana.26070

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

Idegtudományok

Centrális vénajel a sclerosis multiplex képalkotó diagnosztikájában

A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikáját jelentősen megnehezíti, hogy számos kórkép, mint például a migrén, bizonyos vascularis eltérések és egyéb gyulladásos megbetegedések, az SM-hez hasonló képet mutat. Az SM diagnosztikájában használt McDonald-kritériumrendszer az egyértelműen demyelinisatióra utaló esemény megléte esetén jól működik, ugyanakkor az atípusos, nonspecifikus vagy tünetmentes betegekben hibás SM-diagnózishoz vezethet, főleg, ha az MR-képanyag olyan eltéréseket mutat, melyek ismeretlen jelentőséggel bírnak. A centrális vénajel megfelelő határértékek megválasztása esetén magas specificitással bír az SM és az SM-utánzó kórképek differenciálásánál. A T2*-súlyozott szekvenciák alkalmazása tovább növelheti a jel szenzitivitását is.

Gondolat

Amikor Nietzsche sírt….

A pszichoanalízis kezdetei - regényes feldolgozásban

Hírvilág

Az apa-utód kötődéshez testi kontaktus szükséges

Az újszülött utódokkal való fizikai kontaktus hatására az egérapákban új idegsejtek keletkeznek, és tartós emléknyomok keletkeznek az utódról - olvasható a Nature Neuroscience legutóbbi számában.

PharmaPraxis

Mennyire innovatívak a migrénprofilaxis új szerei?

A Bolognai Egyetem farmakológusai annak jártak utána, hogy milyen terápiás innovációt jelentenek az új gyógyszerosztályba tartozó migrénprofilaktikumok, a kalcitoningén-rokon peptidet (CGPR) megcélzó antitest-terápiák.