Idegtudományok

A hosszú távú fluoxetinkezelés alapvetően megváltoztatja az agyi lipidösszetételt

2021. NOVEMBER 11.

Szöveg nagyítása:

-
+

A zsírsav-metabolizmus szelektív szerotoninvisszavétel-gátló hatására megfigyelt változása magyarázhatja a fiatalok körében jelentkező súlyos mellékhatásokat. Az antidepresszáns fluoxetint – a többi szelektív szerotoninvisszavétel-gátlóhoz hasonlóan – gyakran írják fel nemcsak felnőtteknek, de serdülőknek és gyermekeknek is depresszió, obszesszív-kompulzív zavar és idegrendszeri fejlődési problémák (mentális retardáció, autizmus, figyelemhiányos hiperaktivitás) viselkedéses tüneteinek kezelésére. A hosszú távú SSRI-használat a serdülők körében mellékhatásként az öngyilkossági késztetés megjelenését és fokozódását, agresszív és öngyilkos viselkedés jelentkezését válthatja ki. A hosszú távú fluoxetinhasználat feltételezhető agyfejlődési zavart okozó hatásának mechanizmusát próbálták kideríteni német és orosz kutatók fiatal majmokat vizsgálva. Az International Journal of Molecular Sciences című szaklapban megjelent kutatás eredménye szerint a hosszú távú fluoxetinkezelés több mint százféle lipid agyi mennyiségének szignifikáns változásával jár együtt, különösen jelentős az idegsejtnyúlványok myelinisatiójában központi szerepet játszó, többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségének csökkenése. A szerzők emlékeztetnek: rágcsálókísérletekben kiderült, hogy fiatal állatok fluoxetinkezelése után felnőttkorukban megnőnek a depresszióra és szorongásra utaló viselkedéses tünetek, továbbá főemlőskísérletek igazolták, hogy a fiatal korukban hosszú ideig (két évig) fluoxetinnel kezelt állatok körében impulzivitás, alvászavar, csontfejlődési eltérés jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után is fennmaradhat. E szisztémás változások hátterében álló mechanizmusok felderítése érdekében a kutatók placebokontrollált multi-omikai vizsgálatokat folytattak: gyermekkorukban két évig fluoxetinnel kezelt hím makákók agyszöveteinek génexpressziós, metabolomikai és lipidomikai elemzését végezték el egy évvel a kezelés befejezése után. Mivel a korábbi vizsgálatok szerint a fluoxetin kétéves kezelés után egy évvel is kimutatható változásokat okoz a praelimbicus cortexben, a kutatók erre, a memóriafolyamatokban és a kontextusfeldolgozásban fontos szerepet játszó agyterületre fókuszáltak. Az RNS-szekvenálás 8871 proteinkódoló gén expressziójáról, a tömegspektrometriai módszerek 1829 poláris metabolit és 3608 lipid mennyiségéről szolgáltattak információt. Az eredmények szerint 106 lipid szintje szignifikáns mértékben változott, ezen belül kiemelkedően súlyos volt a többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségének csökkenése, különösen a kétféle vizsgált monoaminooxidáz-genotípus egyikében. A többszörösen telítetlen zsírsavak anyagcseréjének változása azért is különös figyelmet érdemel, mert a közelmúltban kiderült: ezek a molekulák, illetve hiányuk szerepet játszik a pszichiátriai betegségek, a bipoláris és major depresszív kórkép, valamint a szkizofrénia patogenezisében. Míg felnőttkorban az agy többszörösen telítetlen zsírsavszintje viszonylag stabil, gyermekkorban nagy változások jellemzik, ezért a gyermekkori fluoxetinkezelés kockázatos lehet a fejlődő agyra, hangsúlyozzák a kutatók, akik egy korábbi vizsgálatukban azt is kimutatták, hogy a fluoxetin az egész szervezet zsírsav-metabolizmusát módosítja. A poláris metabolitok mennyisége és összességében a génexpressziós mintázat nem változott szignifikánsan, azonban a génexpressziós mintázatban megnövekedett a szinaptikus funkcióhoz köthető géncsoportok, és csökkent az immunválaszhoz, az RNS-processzáláshoz és a szövetproliferációhoz köthető géncsoportok expressziója. A fluoxetinkezelés következtében az átlagos génekhez képest szignifikáns mértékben módosult a lipidanyagcserével összefüggő gének expressziója. Mindez arra utal, hogy (legalábbis részben) a zsírsav-metabolizmus általános megváltozása állhat a fluoxetinkezelés mellékhatásainak hátterében, írják a szakemberek. Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: Tkachev A, Stekolshchikova E, Bobrovskiy DM, Anikanov N, Ogurtsova P, Park DI, Khaitovich P. Long-Term Fluoxetine Administration Causes Substantial Lipidome Alteration of the Juvenile Macaque Brain. International journal of molecular sciences 2021;22(15):8089.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Enyhe-középsúlyos depresszióban hatástalanok az antidepresszánsok

Az akut major depressziós betegek többségében nem hatásosabbak az antidepresszívumok, mint a placebo - állapították meg egy gondos statisztikai módszerekkel végzett metaanalízisben. Csak az igen súlyos állapotú betegek esetében érhető el klinikailag számottevő javulás.

Hírvilág

A terhesség alatt szedett antidepresszánsok növelik a születési rendellenességek kockázatát

A terhesség és a depresszió elismert szakértője már korábban kapcsolatot talált az antidepresszánsok szedése és a vetélés, valamint az alacsony súllyal, esetleg autizmussal született gyerekek között. Új tanulmánya az elsők között van, amely a születési rendellenességek magasabb előfordulási arányára hívja fel a figyelmet a depresszió miatt gyógyszerekkel kezelt nőknél.

Klinikum

A ketamin neocorticalis hatásai

Cichon és munkatársai a Nature Neuroscience-ben megjelent cikkükben mutatják be, hogy egérben a ketaminnal indukálható disszociált állapotot az aktív és kevésbé aktív („csendes”) kérgi piramissejtek aktivitási állapotának megváltozása váltja ki.