Eljuttatja a kormánynak a szakdolgozók 12 pontját és nyílt levelét – ennyit ígért mindössze az egészségügyért felelős államtitkár annak a háromezer ápolónak és szakasszisztensnek, akik az ország valamennyi megyéjét képviselték a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) idei nagygyűlésén a budapesti Syma Rendezvényközpontban. A gyűlésen - amelyhez hasonlót 2008-ban és 2012-ben is szerveztek - kiderült, megduplázzák az otthonápolási szolgálatok vizitdíját, és már jövőre bevezetnék a szakdolgozói életpályamodellt, amit korábban csak 2018-ra ígértek. A kamara bruttó ötven ezer forintos, azonnali béremelést kért valamennyi szakdolgozónak, erre azonban nem tudott ígéretet tenni az államtitkár.

fotó: Manek Attila

Igyekszem az ígéreteket kihagyni, de a legjobb tudásom szerint és igazat mondva tájékoztatni Önöket – mondta Zombor Gábor, aki egyetértett azzal a 12 ponttal, amelyben a kamara elnöksége összefoglalta, „mit kíván a magyar szakdolgozó”, és amelyet dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke ismertetett a nagygyűlésen. Ebben többek között olyan ágazati stratégiát sürgetnek, amely érdemben javít a szakdolgozók munka- és életkörülményein. Életpályamodellt, a bértárgyalások megkezdését, és annak szektor semleges megvalósítását azonnal elvárnák a kormánytól. Utasítást kaptak a miniszterelnöktől a szociális és egészségügyi szakdolgozói életpályamodell azonnali kidolgozására, amit néhány hónapon belül letesz a döntéshozók asztalára az államtitkárság – mondta Zombor Gábor. Az államtitkár egyébként már tavaly is az idei év második felére ígért kidolgozott ágazati életpályamodellt, azonban annak megvalósítását még néhány héttel ezelőtt is csak 2018-ra tervezték, ezzel szemben a mai nagygyűlésen azt mondta, már jövőre bevezetésre kerülhet. A bértárgyalások megkezdését javasolni fogja a kormánynak – fogalmazott Zombor, de hozzátette azt is, az azonnali béremelésről csak a kormány dönthet, erre ő nem tehet ígéretet. Ezzel reflektált a MESZK azon követelésére, amelyben haladéktalan, bruttó 50 ezer forintos béremelést kértek valamennyi szakdolgozónak. Hozzátette azonban, hogy a szektor semleges béremelés első lépése már jövőre megvalósulhat, amikor a háziorvosi praxisok további 130 ezer forintos fix díj emelést kapnak, ezt a körzeti ápolók bérének emelésére kell fordítaniuk. Hogy a pénz valóban a szakdolgozókhoz kerül, azt a praxisoknak a munkaszerződések bemutatásával kell majd igazolniuk. Akár 30 százalékkal is emelkedhet a több műszakban dolgozók fizetése, ha áprilisban a kormány elfogadja az államtitkárság javaslatát a 2009-ben befagyasztott mozgóbérek rendezésére, ami korrelál a MESZK 12 pontjában megfogalmazottakkal. Igaz, ez az intézkedés a járóbeteg-szakellátásban, vagy az alapellátásban foglalkoztatottak számára nem jelent növekményt. Nem reagált azonban Zombor Gábor arra a felvetésre, amely a szakdolgozói bértábla hosszú távú rendezését szorgalmazná úgy, hogy annak alapja a mindenkori minimálbér és diplomás minimálbér legyen, olyan szorzókkal, amelyek figyelembe veszik a munkában töltött évek számát és a szakképzettséget. A jelenlegi bértábla mindössze 3500 forintos fizetésemelést biztosít háromévente az egészségügyben dolgozóknak. Jön az új helyettes államtitkár Megüresedik az államtitkárságon az egyik helyettes államtitkári pozíció, így aktuális lehet a MESZK óhaja, amely felelős, a 100 ezer fős szakdolgozói kart felelősen képviselő személy kinevezését sürgette – mondta Zombor Gábor. A kérdés azért is időszerű, mert a két évvel ezelőtt országos vezető ápoló, Bagosi Gabriella státusza a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) átszervezésével megszűnt. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) vezetője, Ónodi-Szűcs Zoltán egyébként azzal indokolta a pozíció felfüggesztését, hogy az új szervezet kizárólag fenntartói feladatokat lát el, módszertani kérdésekkel nem foglalkozik. Lapunknak Zombor Gábor azt nem árulta el, hogy a két helyettes államtitkára közül – Páva Hanna és Beneda Attila – közül melyik távozik, de vélhetően az alapellátási törvény kidolgozásában aktívan résztvevő Benedától nem most fognak megválni, amikor gőzerővel folyik az új jogszabály előkészítése, amelynek kodifikált változatát áprilisban kívánják a kormány elé terjeszteni. Államtitkári támogatással kerül a kormány asztalára az a kamarai követelés is, amelyben országos, egységes cafetéria-rendszert, és a közösségi közlekedés támogatását kérik valamennyi szakdolgozó számára. Hamarosan egyeztetések kezdődnek a MESZK és a minisztérium között a kompetenciakörök tisztázására, amelyeket jogszabályba foglalnak. Duplájára emelik az otthonápolási szolgálatok díjazását – felelte kérdésre az államtitkár. Erre a büdzséből négymilliárd forint jutott évente, egy vizitért most mindössze 3380 forintot kapnak az otthoni szakápolásban dolgozók, utazási és egyéb költségeiket nem térítik. A díjat három évvel ezelőtt emelték utoljára, 180 forinttal. Egy másik kérdés a védőnők helyzetének rendezését firtatta, amire az államtitkár kifejtette, intenzíven tárgyalnak a védőnői szervezetekkel, a védőnők új státuszt és funkciókat kapnak. Nagyobb garanciát jelentő fenntartóváltáson is gondolkodnak az államtitkárságon, de ebben”csak a védőnők véleménye számít” – szögezte le Zombor. Nem tartanak ránk igényt Miközben a kórházak nem termelhetnek veszteséget, a döntéshozók nem a HBCS-t korrigálják, hanem létszámstopot rendelnek el az intézményekben, úgy, hogy a szakdolgozók száma nem felel meg a minimumfeltételeknek sem, az ápolók heti 60-70 órát dolgoznak a minimálbért alig meghaladó fizetésért. Az orvoshiány miatt messze túl kell lépniük a szakdolgozói kompetenciákat, az aneszteziológiai szakasszisztensek például távfelügyelettel vagy orvosi felügyelet nélkül kénytelenek ellátni a betegeket a műtétek alatt, mindezért pedig a felelősséget is vállalniuk kell – számolt be a nagygyűlésen dr. Király Edit, a MESZK tagozatokért felelős általános alelnöke.

fotó: Manek Attila

Újra itt vagyunk, mert a kormány nem látja, nem hallja, nem érti, vagy nem akarja látni, hallani és érteni a problémáinkat – mondta előadásában Irinyi Tamás a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinika osztályvezető ápolója. A betegellátásból 15-20 ezer szakdolgozó hiányzik, ráadásul az egészségügyi szakoktatás rendszerét ötletszerűen és átgondolatlanul alakítgatják, ennek eredményeként egyre több olyan kolléga kerül az intézményekbe, aki alkalmatlan a betegek ellátására. A munkában használt eszközeik elavultak, rosszak, de leginkább nincsenek, így aztán senki nem mondhatja, hogy a szakdolgozók pazarolnának, mert nincs mit. „Mi itt szeretnénk gyógyítani, de a kormány erre nem tart igényt, segédmunkási tevékenységgé degradálódott a szakdolgozói hivatás” – mondta Irinyi Tamás, hozzátéve, százezer forintos béremelésért cserébe a szakdolgozók vállalják, hogy nem hagyják el Magyarországot, és nem fogadnak el hálapénzt. Tanulságos és inspiráló három órát töltött a szakdolgozókkal – foglalta össze az államtitkár búcsúzóul a közönségnek, majd átvette a szakdolgozók 12 pontját és nyílt levelét Balogh Zoltántól. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-03-21