Európai civil szervezetek nyílt levélben sürgetik az egészségügyi és klímavédelmi kérdések szorosabb együtt kezelését. A klímakatasztrófa elleni cselekvés potenciális egészségügyi előnyei az új tudományos bizonyítékok ellenére sem jelentek még meg megfelelő hangsúllyal az Európai Egészségügyi Unió elképzeléseiben. Európai civil szervezetek nyílt levelet írtak Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy kifejezzék aggodalmukat az Európai Egészségügyi Unió (European Health Union) javaslatai, és az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) kezdeményezés zéró szennyezési célkitűzése közötti – különösen a közúti közlekedés területén mutatkozó – koherencia hiánya miatt. A levelet aláíró Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance [EPHA]) és Európai Tüdőgyógyász Társaság (European Respiratory Society) szerint a két európai kezdeményezést sürgősen összhangba kell hozni, elsősorban az Európai Zöld megállapodás kezdeményezéseinek integrálásával az Európai Egészségügyi Unió által megfogalmazottakba. Ez egyfajta „zöld pillérként”, segítené az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye részeként létrejött Párizsi Megállapodásban megfogalmazott klímavédelmi célok elérését, és a pandémiából történő fenntartható felépülést. Leszögezik, hogy örömmel fogadták azt az európai elhatározást, hogy 2050-re elérjék a nettó nulla károsanyag-kibocsátást, ezzel teljesítve a Párizsi Egyezségben vállalt kötelezettséget. Azonban a klímakrízis okozta egészségügyi hatások (pl. tűzvész, kánikula, aszály, áradás, idegen kórokozók vagy új fertőző betegségek, mint a Covid-19) várható súlyosbodása ellenére, a klímakatasztrófa elleni cselekvés potenciális egészségügyi előnyei még mindig nem kerültek bele az Európai Zöld Megállapodásba. Márpedig az egészségtudománnyal foglalkozók is ezekre az összefüggésekre hívják fel a figyelmet a legújabb publikációkban. A légszennyezés valójában egy népegészségügyi és éghajlati vészhelyzet. Az elmúlt évtizedben új, szilárd bizonyítékok igazolták a légszennyezettség okozta szélsőséges egészségügyi hatásokat. Az adatok szerint a légszennyezés sokkal károsabb, mint ahogy azt a WHO Globális Levegőminőségi Irányelve (WHO Global Air Quality Guidelines) előre jelezte 2005-ben, ezért az évek óta folyó tudományos felülvizsgálat után idén várható az új levegőminőségi irányelvek közzététele. Az új bizonyítékok fényében kijelenthető, hogy nem létezik olyan „biztonságos” légszennyezettségi szint, ami alatt a légszennyezés már nem veszélyes az emberi egészségre! Egy, a Lancet Planetary Health-ben 2021 januárjában publikált tanulmány fontos adatokat mutatott be a légszennyezés okozta halálozásról. A több mint 1000 európai városban végzett vizsgálatok szerint a légszennyezés által okozott plusz halálozás ugyan nagyon eltérő lehet városonként, de az egyik fő tényező a nitrogén-dioxid (NO2), márpedig ez a mérgező gáz elsősorban a közúti forgalom szennyezéséhez köthető. A halálozás növekedésének másik fő oka a káros kisméretű részecskék, az ún. szálló por (PM2.5). A publikáció szerint a WHO légszennyezettségi irányelveinek betartásával évente 51 213, szálló por (PM2.5) okozta haláleset lehetne megelőzhető, és további 900 NO2-vel kapcsolatos haláleset. A légszennyezettség csökkentése a legkisebb mért szennyezési koncentrációra évente 124 729, szálló por (PM2.5) okozta, és 79 235, NO2 okozta halált előzhetne meg. A levegőminőségi szabályozások, a klímakatasztrófa elleni harc és a káros hatások enyhítésének több ágazatot is érintenie kell (pl.: energia, mobilitás, szállítás és mezőgazdaság), a technológiai fejlődés már sokkal kisebb kibocsátást is lehetővé tenne! Európában például a zéró károsanyag-kibocsátáshoz a közúti szállításból származó károsanyag-kibocsátást azonnal csökkenteni kell! Az Európai Unió jelenleg is dolgozik azon, hogy a kitűzött zöld célokat el tudja érni. Ilyen a „Fit for 55” terv, az autókra és furgonokra vonatkozó újra gondolt CO2 határértékek, a közúti autókra vonatkozó új kibocsátási normák (EURO 7), és más új stratégiák a Zéró Kibocsátás és Okos és Fenntartható Mobilitás érdekében. A tagállamoknak azonban több ösztönzésre van ahhoz szükségük, hogy az Európai Zöld Megállapodáshoz szükséges technológiai változások végbemenjenek. Fontos, hogy a pozitív egészségügyi hatások már önmagukban igazolják az új, hagyományos meghajtású (benzin, dízel) autók forgalomba helyezésének megszüntetését legkésőbb 2035-ig! Manapság, a vezetőség és politikai fellépés a hosszú távú egészségügyi előnyök/pozitív változások és Földünk megóvása érdekében fontosabbak, mint valaha. Forrás: EPHA