2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Újabb tanulmány mutatta ki, hogy egy egérvírus szerepet játszhat a krónikus fáradtság szindróma kialakulásában. A kevéssé ismert rendellenesség munkaképtelenséget, kimerültséget és rossz közérzetet okoz. A Proceedings of the National Academy of Sciences online kiadásában megjelentetett tanulmányban az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatala (FDA), a bostoni Brigham and Womens Kórház és az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) kutatói az 1990-es években krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegektől begyűjtött vérminták felhasználásával 37 páciensből 32 esetében, vagyis 86,5 százalékban mutatták ki a vérben a rágcsáló-leukémiavírus-szerű vírus genetikai szekvenciáit. A vírus nyomait ezzel szemben a 44 egészséges kontroll alanyból mindössze háromban fedezték fel. A kutatócsoport ezen kívül nyolc krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegből származó friss vérmintákat is vizsgált, akik közül hét esetben kimutatható volt a vírus. Az Egyesült Államokban körülbelül egymillióan szenvednek krónikus fáradtság szindrómában. A rendellenesség hónapokig tartó rendkívüli kimerültséggel jár, amelyet az alvás sem enyhít, és fizikai tevékenység hatására súlyosbodik. A szindrómában szenvedők ízületi és izomfájdalmat, fejfájást, nyirokcsomó megnagyobbodást és torokfájást is tapasztalhatnak. Mindezek mellett még azzal is meg kell küzdeniük, hogy sokan nem hajlandók elismerni, hogy a krónikus fáradtság szindróma „valódi” betegség. Egy tavaly októberi kutatás már kimutatta a xenotróp rágcsáló-leukémiavírusszerű vírus (XMRV) jelenlétét a szindrómában szenvedő betegekben. Ezt követően azonban négy másik kutatócsoportnak nem sikerült hasonló összefüggést találnia, ami csak még inkább összezavarta a betegeket. A mostani kutatás azonban végre eloszlatja a betegséggel kapcsolatos, húsz éve uralkodó tévhiteket. Amint azonban ez a tudományos életben általában jellemző, minden válasz újabb és újabb kérdéseket vet fel, így az eredmény további kutatásokat tesz szükségessé. Forrás: Medipress Eredeti közlemény Detection of MLV-related virus gene sequences in blood of patients with chronic fatigue syndrome and healthy blood donors - PNAS.1006901107
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás