Az egészségügyi ellátórendszer jól tervezett átalakítása, fejlesztése gazdasági lehetőségeket is jelent. … a fejlesztéseknek, átalakításoknak úgy kell megvalósulniuk, hogy a rendszer versenyképes legyen a határon túli egészségügyi ellátásban is. … Ezért mi nem a kapacitások megszüntetésében gondolkodunk, hanem inkább fejlesztésben - mondta többek közt Pusztai Erzsébet az MDF egészségügyi szakpolitikusa az elitmednek adott interjújában.

Az egészségügy problémáinak megoldásáról, a szükséges intézkedésekről szólva a szakpolitikus kifejtette, hogy egyszerre több ponton kell a változtatásokat elindítani, komplex változtatási csomagra van szükség.

-Egyszerre több dolgot kellene bevezetni. Kormányváltáskor általában a következő költségvetési évtől vezethetők be a módosítások, új intézkedések, tehát van annyi idő, hogy egy aránylag komplex, jól előkészített, összehangolt, széles körben egyeztetett változtatási csomag készüljön el. Népegészségügyi helyzet javításával kapcsolatban hangsúlyozta: „Divattá kellene tenni az egészséget, az egészségmegőrzést…”

-Komplex programunk egyik része az egészségvédelem, egészségmegőrzés, egészségfejlesztés. Meggyőződésünk, hogy csak az vezethet eredményre, ha széles körben ható programokat szervezünk, és nem külön-külön egyes betegségek ellen indítunk akciókat, hanem a testi és lelki egészségben maradásért, az egészségmegőrzésért küzdünk. Divattá kellene tenni az egészséget, az egészségmegőrzést, az esztétikus megjelenést, a rendszeres mozgást - ennek nagyon sokféle módszere van, aminek programját nagyon gyorsan ki lehetne dolgozni. Az ilyen programba persze beleférnek a részesemények is, hiszen az egészségben maradásért sok módon lehet küzdeni, de alapvető fontosságú az oktatás és a tömegtájékoztatás.

Az egészségügy helyzetének javításával kapcsolatban kiemelte, hogy az MDF egészségügyi programjának alapvetően más a kiinduló pontja, mint a többi párt programjának.

-A mi programunk abból indul ki, hogy az egészségügyi ellátórendszer jól tervezett átalakítása, fejlesztése gazdasági lehetőségeket is jelent. Az átalakításnak, fejlesztéseknek, úgy kell
megvalósulniuk, hogy a rendszer versenyképes legyen a határon túli egészségügyi ellátásban is. Nem a kapacitások megszüntetésében gondolkodunk, hanem inkább fejlesztésben.
Tárgyalásokat kezdeményeznénk arról, hogy hogyan lehet a meglévő kapacitásainkat a határon túl nyúló betegellátással kitölteni. Ezt nem csak a fizetőképes kereslet alapján tervezzük - bár az is jelentős, hiszen ma is sokan jönnek Magyarországra egészségügyi szolgáltatások miatt -, hanem biztosítókkal kötendő szerződések alapján is. A nálunk meglévő, gyógyvizekre alapozott rehabilitációs lehetőségek, a meglévő kapacitások alkalmasak arra, hogy nyugat-európai betegeket is fogadni tudjunk.
-A fejlesztéshez, a színvonal emeléséhez többletforrásra van szükség, amit nem lehet a költségvetésből kivenni, mert nincs annyi a költségvetésben. Az ellátórendszer fejlesztésében nagy szerepe lehet a magántőkének - jól szabályozott körülmények között.

A hazai betegek ellátásához szükséges többletforrás megteremtését fokozatosan, többféle szabályozásmódosítással képzelik el.

-Az egyik forrás az lehet, hogy visszajuttatjuk a vissza nem igénylehető Áfát az egészségügynek, ez megtehető egy éven belül. Ezt megoldották Ausztriában, Olaszországban is, a költségvetési törvényben egy passzus is elegendő lenne hozzá, hogy a kimutatott Áfa-tartalmat az intézmények visszakapják a költségvetésből. Be lehetne ezt vezetni fokozatosan is, hogy először az 50, majd 100 százalékot kapnak vissza. Ez tiszta pénz lenne a kórházak számára, ami sok mindent megkönnyítene az intézmények számára. Így az intézmény az eszközökre elköltött forgalmi adóval nem, mint elveszett pénzzel, hanem mint megtérülő beruházással számolhat.
-További forrás lehetne az étkezési hozzájárulás bevezetése a kórházakban - az étkezési hozzájárulás megfizetése természetes dolog, hiszen aki nem beteg az otthon étkezik.
-A belső megtakarítás tekintetében, pedig az intelligens kártya használatával a párhuzamos vizsgálatokat - így a pazarlást - csökkenteni lehet, több maradna a meglévő forrásból. -Még egyszer hangsúlyozom, hogy többletforrásnak tekinthető az is, ha a meglévő kapacitásainkra szerződéseket kötünk a határon túli területeken.

A biztosítási rendszer átalakításában alap- és kiegészítő biztosításban gondolkodik az MDF, álláspontjuk szerint a tarifabiztosítás bevezetésével a paraszolvencia kifehérítése is megtörténhetne.

-A programunk másik fontos eleme a biztosítási rendszer átalakítása és ezzel összefüggésben a paraszolvencia kifehérítése.
- Hozzunk létre kötelező ellátásszervező alapbiztosítót, ami az IBR jól szabályozott, önálló forrásból gazdálkodó utóda lenne. Szerződéseket kötne, betegút szervezést folytatna. Az egészségügyi intézmények az ellátásszervezőtől kapnák a pénzt kisebb arányban, másrészt az ellátásszervező által kimutatott és igazolt beavatkozások után pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Nagyon fontos különbség - a jelenlegi kormányzati koncepcióhoz képest -, hogy nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat bontanánk szét több biztosítóra, hanem az OEP alatt létrejönne egy ellátásszervező alapbiztosítás, amiből több lenne, ebbe bekapcsolódhatnának a meglévő egészségpénztárak, a korábbi IBR-ek utódai, akár biztosító társaságok is, de ők nem gazdálkodnának az OEP pénzével. Ez nagyon sok lehetőséget teremtene például arra is, hogy kiegészítő biztosításokat is kínáljon ez az alapbiztosító, kínálhatná a tarifabiztosítást is.
-A tarifabiztosítás szorosan összekapcsolódna a paraszolvencia megszüntetésére javasolt elképzelésünkkel is, mert szerintünk ezt megszüntetni csak a kifehérítéssel lehet, azzal hogy legálissá tesszük.
-Tehát, mindenkinek jár az alapbiztosítás alapján az egészségügyi alapellátás. Ha valaki választani akar orvost, akkor azt is megtehesse. Az orvosoknak azonban legyen nyilvános a tarifája, melyet kórházanként maguk állapítanának meg, valódi versenyt teremtve ezzel is. Az orvosnak fizetett tarifa nem a biztosító által fizetett díj helyett, hanem amellett létezne, tehát legális többletforrást jelentene. Az orvosválasztás alapján történő ellátás történjen korrekt szerződés szerint, a tarifát a kórház kasszájába fizessék be. Ennek nagy része kötelezően az orvost illeti, kisebb része - kb. 20 százalék körüli - pedig a munkatársakat, hiszen a választott orvos a kollégák nélkül nem tudja ellátni a beteget. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy tisztességesen, korrekt módon történjen az ilyen betegellátás, így a beteg számára is egyértelművé válik, hogy mit várhat azért, hogy többet fizet. Ez valódi jövedelemnövekedést jelentene - nem feketén -, hanem legálisan, és kicsit kiegyenlítené az egészségügyi dolgozók közötti jövedelemkülönbségeket is. Azt gondolom, hogy nagyon sokan örülnének ennek. Nem beszélve arról, hogy így jobban megérné a fiatalabb kollégákat mielőbb betanítani a speciális műtéti eljárásokra, mert akkor a nem választó betegeket - mert a műtét akár választ a beteg, akár nem ugyanaz - ők láthatnák el. Ez a megoldás sem példátlan dolog, Németországban hasonló módon történik, így végre tisztességessé tehetnénk a rendszert.
-Ha az ellátásszervező alapbiztosítási rendszer lehetővé teszi, hogy kiegészítő biztosításként tarifabiztosítást is köthetnek az emberek, akkor azok is választhatnának orvost, akik egyébként nem lennének képesek hirtelen előteremteni a szükséges pénzt, de a tarifabiztosításuk ezt lehetővé tenné számukra. A paraszolvencia ilyen módon történő kifehérítése - úgy tudom -, hogy még nem szerepelt egyetlen más koncepcióban sem.
-Önálló ápolásbiztosítást szeretnénk - munkavállalói járulék alapján. Önálló sport, munkahelyi, baleset és foglalkozás-egészségügyi biztosítás összegét a munkaadói járulékrészből le kell tisztítani. Ezeket ma is fizetik, csak benne van a teljes kasszában, ez mindegyik bizonyos mértékű új forrást jelent.

Az egészségügyi ellátórendszer átalakításával, szabályozásmódosításokkal kapcsolatban az MDF álláspontja szerint létfontosságú az átlátható környezet, kiszámítható jövő, tisztességes szabályozás.

-Meggyőződésünk, hogy egy dolog a pénzhiány az egészségügyben - ami ellentmondásosan ugyan, de komoly probléma, főleg azért, mert a bérek nagyon alacsony szinten vannak -, de a másik nagyon-nagy probléma a teljes káosz. Egy évre sem tudnak tervezni a kórházakban, egy egészségügyi dolgozónak fogalma sincs, hogy holnapután mi szakad a nyakába, milyen újabb ötlet és szabályozás. Tehát átlátható, világos környezetet kell teremteni. Ehhez át kell tekinteni a jogszabályokat, megalkotni az orvosi tevékenységről, az orvosok jogállásáról szóló törvényt. Az új szolgáltatók belépését lehetővé tevő jogszabályi és gazdasági környezetet kell teremteni. Legyen lehetőség belépni a rendszerbe korrekt módon, nem csak lobbyk és háttéralkuk útján, adott esetben még arra is legyen lehetőség, hogy műszerezettség, orvoshiány szempontjából gyenge színvonalon működő intézmény helyére beléphessen egy magánintézmény. Szükség lenne a járóbeteg-szakellátások valódi fejlesztésére vállalkozási formákban, a háziorvosi ellátásban a valódi privatizációra e helyett - az inkább ártalmas - praxistörvény helyett. Mindig szektorsemleges finanszírozást szerettünk volna, márpedig ez azt jelenti, hogy legyenek magán- és nem magánszolgáltatók az ellátásban.

Az egészségügyi dolgozók bérének rendezésében a folyamatos, az átlagbérekhez képest magasabb emelés biztosítása a megoldás.

-Az egészségügyi bérek rendezésében - számtalan arányszám hangzott már el. Bölcsebbnek tartanám, az olyan típusú megközelítést, hogy olyan körülményeket teremtsünk -többletforrás biztosításával, jogszabályi környezet rendezésével, az ellátórendszer ésszerűsítésével (az egynapos ellátás fejlesztése, tudásközpontok koncentrálása) -, hogy évről évre fokozatosan, nagyobb arányban emelkedjen az egészségügyi dolgozók bére, mint az átlagbér. Ha ezt meg tudjuk teremteni, akkor garantálni tudjuk, hogy néhány év alatt az egészségügyi dolgozók bérezése rendeződik. Az egészségügyi dolgozók ötven százalékos béremelésével az volt a baj, hogy egyszerre adták oda - túlterhelve ezzel a gazdaságot.

Az egészségügy átalakításában, fejlesztésében a szakmai szempontokat kell érvényesíteni - bevonva a szakértői testületeket.

-A szükséges intézkedéseket nagyon jól elő lehet készíteni, összehangolni néhány hónap alatt - koncentrált munkával, igazi szakmai csapatot összehozva, a szakértő testületeket bevonva. Nem az íróasztal mellett írogatjuk a jogszabályokat, majd a szakmai testületeknek, szakértőknek három napos határidőt adunk a véleményezésre… Ha valaki ezt így csinálja, az a saját csapdájába esik bele. Az Antall-kormány idején volt erre példa: szakértői csoportokat hoztak létre, ezek együtt dolgoztak az Orvosi Kamarával, a kollégiumokkal - és együtt készítették elő a jogszabályokat. Biztos, hogy egy-egy jogszabály bevezetése után finomítani kell ezeken, mert egy ilyen nagy rendszerben tökéletes jogszabályt írni nem lehet. Lehetséges úgy előkészíteni a jogszabályokat, hogy a következő év elejétől komoly, összehangolt, jól előkészített szabályozásváltozások léphessenek életbe.

Forrás: eLitMed.hu - JA