Hírvilág

Új típusú véralvadásgátlás

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Múlt héten jelentős sajtóérdeklődés mellett tartotta a Boehringer Ingelheim gyógyszergyár szokásos évindító, szűk körű sajtóbeszélgetését. A találkozón szó esett a cég által forgalmazott kardiovaszkuláris hatású szerekről, és az ezekhez kapcsolódó nagy betegszámú, többközpontú klinikai vizsgálatokról. Mint köztudott, a szív- és érrendszeri betegségek napjaink vezető halálokai közé tartoznak. Világszerte e betegségek állnak körülbelül minden harmadik haláleset hátterében. Európában még ennél is rosszabb a helyzet: az összes halálozás közel feléért ez a betegségcsoport felelős. Hazánkban a kardiovaszkuláris betegségek vezető helyen állnak a halálozási statisztikákban. Az elmúlt évek során számos olyan, nagy betegszámú klinikai vizsgálat eredménye látott napvilágot, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek lehetséges terápiáit és ezek hatását tanulmányozták. Elsősorban a RE-LY és a RE-COVER vizsgálat eredményeiről esett szó. RE-LY vizsgálat A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar, mely a lakosság kb. 1%-át, 80 éves kor felett pedig a 10%-át érinti. A pitvarfibrillációban szenvedő betegek fokozottan hajlamosak a trombózisra, s ez hétszeresére növeli a stroke kockázatát. A pitvarfibrilláció következtében évente mintegy 3 millió embert ér stroke szerte a világon. A tavalyi évben ezen a területen az egyik legnagyobb áttörést a RE-LY vizsgálat jelentette, amely a legnagyobb stroke prevenciót kutató pitvarfibrillációs vizsgálat. A kutatás összesen 44 ország 18 000 betegének bevonásával zajlott; eredményeit Barcelonában az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) 2009-es kongresszusán mutatták be. A RE-LY vizsgálatban egy új mechanizmuson alapuló véralvadásgátló terápiát tanulmányoztak. Az alkalmazott szer, a dabigatran az oralis trombininhibitorok csoportjába tartozik: kétféle dózisban alkalmazható, naponta kétszer szedendő. A készítmény alkalmazásával elért eredmények igen biztatóak: az új gyógyszer pitvarfibrillációban szenvedő betegekben 34%-kal csökkentette a stroke és a szisztémás embólia kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a terápia során az eddig alkalmazott terápiához képest 20%-kal ritkábban alakultak ki súlyos, rokkantsághoz vezető vagy életveszélyes vérzéses szövődmények. Az új terápia hatékonyan és jól kiszámíthatóan csökkenti a stroke kockázatát, anélkül, hogy - az eddig alkalmazott oralis antikoaguláns terápia során megszokott módon - rendszeres vérvizsgálatokra (INR-meghatározásra), dózisigazításokra lenne szükség. RE-COVER vizsgálat A tromboembólia (ide tartozik a mélyvénás trombózis, valamint ennek életveszélyes akut szövődménye, a tüdőembólia), a harmadik leggyakoribb kardiovaszkuláris betegség világszerte. A tromboembólia Európában évente körülbelül 1,5 millió, Amerikában pedig 3 millió embert érint. Európában több mint kétszer annyi ember halálát okozza, mint az AIDS, az emlőrák, a prosztatarák és a közlekedési balesetek összesen. A RE-COVER vizsgálat szintén az új orális antikoaguláns terápia hatásait vizsgálja. A vizsgálat keretében a napi kétszeri adagolású készítményt a jelenleg leggyakrabban alkalmazott terápiával hasonlították össze. Az eredmények alapján a dabigatran ugyanolyan hatékonynak bizonyult a rekurrens tromboembólia megelőzésében, mint a korábbi eljárások, mindezt alacsonyabb vérzési kockázat mellett. A hatóanyag 37%-kal csökkentette az életet veszélyeztető, illetve 29%-kal az egyéb vérzések számát. Mint fent írtuk, ebben az esetben sincs szükség rendszeres laboratóriumi vizsgálatokra és dózismódosításra. A RE-COVER vizsgálat igazolta, hogy a készítmény ésszerű és biztonságos alternatívája az életveszélyes trombusok kezelésénél eddig alkalmazott terápiáknak. Fontos megemlíteni, hogy hazánkban a dabigatrant jelenleg csak egy indikációra, a csípőízületi műtéteket megelőző antikoaguláns prevencióra engedélyezték. Itt jelentős könnyebbséget jelent az új oralis szer alkalmazása, hiszen a jelenlegi protokoll a csípőízületi totál endoprotézis esetén az alacsony molekulatömegű heparin (LMWH) 35 napig történő alkalmazását írja elő. Érdekesség, hogy az egyéb nagyobb klinikai vizsgálatok során alkalmazott és a beszélgetésen részletezett indikáció jelenleg Magyarországon off-label indikációnak minősül. Ma hazánkban nem könnyű egy innovatív szert támogatásba bevonni: ez 2 év alatt tíznél kevesebb szer esetében sikerült. A cég képviselője elmondta, hogy folyamatban van a készítmény Európai Uniós regisztrációja, amely várhatóan megnyitja az utat a dabigatran más indikációkban történő alkalmazása előtt. Írta: Balogh András, eLitMed.hu Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2009;19(08-09) LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2009;19(11)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.