Az egyre kevesebb tbc-s megbetegedés, a géppark elavulása, és a tüdőrák romló mortalitási mutatói indokolják a kötelező tüdőszűrés átalakítását – hangzott el egy szerdai szakmai fórumon, ahol a hazai tuberkulózis területén tett előrelépésekről számoltak be a szakemberek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkárságán. Elhangzott az is, a BCG oltás kivezetésén is gondolkodik a szakma, amely másfél évvel ezelőtt még maradt a kötelező vakcinázások között, ám három év múlva ezt az ajánlást felülvizsgálhatják, annál is inkább, mert az oltásellenes lobbi miatt csak azok a szerek maradhatnak a listán, amelyek adása valóban indokolt. A tbc elleni harc szervezettsége minta a szakma és a döntéshozók számára, hiszen komoly népegészségügyi eredményeket értek el vele – hangsúlyozta dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint ugyanakkor már nem a tüdőtuberkulózis szűrése áll a vizsgálatok fókuszában, hanem a hazánkban népbetegségnek számító tüdőráké, ráadásul a nemzetközi sztenderdek is az átalakítás irányába mutatnak. Ritka betegségnek számít Magyarországon a tbc, ami első sorban a hatvan évvel ezelőtt kiépített tüdőszűrő hálózatnak köszönhető – kezdte a hazai „Együtt a tbc ellen” szakpolitikai program ismertetését dr. Kissné dr. Horváth Ildikó az EMMI Egészségpolitikai főosztályának vezetője. Mivel mára a mélyszegénységben, rossz szociális körülmények között élők körében terjed a betegség, így ezeknek a hátrányos helyzetű csoportoknak a hozzáférését kell korrigálni a szűrésekhez, kezelésekhez. Ennek érdekében a meglévő tüdőszűrő hálózatra építve, az irányítás megerősítésére, a finanszírozás és a dolgozók képzettségi szintjének javítására irányul a program, ám a fókusz a tbc-ről, a tüdőrák korai felismerésére került. Nem az jár szűrésre, akinek kéne A rizikócsoportok elérése különösen nehéz feladat dr. Kovács Gábor az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászati Tagozatának vezetője szerint, hiszen jellemzően a törvénytisztelő, egészségtudatos nyugdíjasok járnak tüdőszűrésre, és nem a mélyszegénységben élők. Míg a tüdőszűrés „csúcsidőszakában”, a hetvenes években 180 telepített, és 20 mobil szűrőállomás állt a lakosság rendelkezésére, s az átszűrtség a felnőtt korúak esetében száz százalékos volt – hét millióan jelentkeztek ernyőkép szűrésre – addig tavaly 115 tüdőszűrőben 2,1 millió fő jelent meg. A kiemelési százalékok a csökkenő részvételi aktivitásnak megfelelően visszaestek, míg negyven éve a tüdőbetegek 70 százalékát emelték ki a szűrések során, addig tavaly ez az arány már csak 27 százalék volt. Az átvilágítások célja ma már első sorban a tüdő- és hörgőrákos betegségek korai felismerése, tavaly az 5757 tüdődaganatos beteg negyedét a szűréseken fedezték fel. Nem vonják meg senkitől a tüdőszűrés lehetőségét – hangsúlyozta az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet igazgatója, aki szerint csupán annyiban történt változás, hogy csak azokon a területeken lesz kötelező a tüdőszűrés, ahol a bekteriológiai incidencia meghaladja a 30 százalékot. Itt a kontaktszűrést is lehetővé teszi az új jogszabály. Továbbra is javasolt a negyven év felettiek szűrése, és a foglalkozás-egészségügyi indokokból is lehetőség van rá évente. A tüdőszűrés rendszerének átalakítását a technikai hiányosságok is indokolják. Az országban mindössze 54 korszerű, digitális gépekkel felszerelt állomás van, negyvenhat ernyőkép szűrűben 15-20 éves, míg tizenöt rendelőben negyven évesnél idősebb gépekkel dolgoznak. A gépek a kisebb daganatos elváltozások diagnosztizálására nem alkalmasak. A tumorok esetében nem evidencialapú vizsgálat a röntgen, CT gépekkel eredményesebb a korai felismerés. A tüdőszűrés értékeit mindenképpen át kell menteni az új rendszerbe – vélekedett Kovács Gábor, aki szerint nagy előny, hogy az emberek jelentős százaléka ismeri ezt a lehetőséget. A meglévő, és megfelelő kapacitásokra és a szakdolgozói gárdára építve szűrőcsomagokat kínáló szűrőállomások kialakítására törekednének, ahol a TBC esetében a rizikócsoportok ellenőrzése mellett a protokollokon alapuló tüdőrák szűrés lenne az elsődleges feladat. Az elavult gépekkel dolgozó tizenöt szűrőállomás bezárása után fennmaradó száz szűrőállomás bőven elegendő a lakosság igényeinek kielégítésére – mondta lapunk kérdésére válaszolva dr. Kovács Gábor. A rendelkezésre álló forrásokat a mobil szűrőállomások fejlesztésére kell fordítani, amelyek zárt közösségekhez, a megyei központoktól távol eső települések lakóihoz is eljuthatnak, lehetőséget adva a rizikócsoportok szűrésére. A központi szűrőállomásokat a rák diagnosztikájára alkalmas CT gépekkel is felszerelnék, s bár a komputertomográfos vizsgálatok költségei magasak, a tüdőrák korai felfedezése és kezelése óriási életévnyereségekkel jár mind az egyén, mind a társadalom számára. Már nem evidencia a BCG A nemzeti és a nemzetközi ajánlások figyelembevételével, a Szakmai Kollégium több tagozatának bevonásával készül a tbc diagnózisának és kezelésének szakmai irányelve, amelyet dr. Bártfai Zoltán, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház osztályvezető főorvosa ismertetett. Kiemelten koncentrálnak a látens tuberkulózis kockázati tényezőire, a diagnosztikai újdonságokra, a gyógyszerelés változásaira. Javasolja az új protokoll a tuberkulin bőrpróba megtartását, és egyelőre a BCG oltás is a kötelező vakcinák között marad. Egyre hangsúlyosabban lépnek fel a kötelező védőoltások ellen, így csak az a vakcina maradhat meg, amely bizonyítottan szükséges – mondta Horváth Ildikó arra a kérdésre válaszolva, meddig marad kötelező oltás a BCG. A tüdőgyógyászati tagozat elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy hazánkhoz hasonló mutatókkal rendelkező országokban már kivezették a BCG oltást. Hazánkban szélsőséges különbségek mutatkoznak tbc tekintetében a nyugati és a keleti országrész között, így az általános kivezetést másfél évvel ezelőtt nem javasolta a tagozat, ám nem megoldható, hogy egyes régiókban kötelező legyen az oltás, másutt pedig ne. A döntést ötévenként vizsgálják felül. Bártfai Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy sok, Magyarországon tanuló, vagy dolgozó külföldi esetében nem is történik saját országában vakcináció, amire szintén figyelemmel kell lenni a tbc esetében. Rendőr megy a renitensekért Bár a javasolt hatvan százalékos átszűrtséget nem sikerült elérni a 2011-ben kiugróan magas tbc fertőzésszámot jelentő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, dr. Papp Erzsébet a BAZ megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Járványügyi Osztály vezetője jó gyakorlatként számolt be az „Együtt a tbc ellen” programról. Hangsúlyozta, hatósági jogkörüknél fogva a tbc-s betegek esetében is határozati intézkedést foganatosíthatnának, ha a kórházakban, tüdőgondozókban dolgozóktól kapnának jelzéseket. Az egészségügyi törvény alapján a rendőrség segít a fertőző betegek, illetve a szűrésre, kezelésre kötelezettek felkutatásában, az érintettek ellen országos körözés is kiadható, ám ilyen BAZ megyében csak két esetben történt. Szintén két esetben kellett a beteget az Országos Mentőszolgálat segítségével, egyenruhások kíséretében „előállítani” a beteget a rendelőbe. Július 1-től egyébként megnyílik a Korányiban az az őrzött osztály is, ahol a szakmai javaslat alapján, tisztiorvosi beutalóval érkező betegeket a nap huszonnégy órájában felügyelik, s bár „a gyógyszereket nem kötelező beszedni”, az Intézet igazgatója szerint már a benntartásuk is eredményt jelenthet a gyógyításukban. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-03-28