Tabutéma lett a halál
2012. FEBRUÁR 08.
2012. FEBRUÁR 08.
Szöveg nagyítása:
A gyógyíthatatlan daganatos betegek helyzete a témája az Élet a halál előtt című ausztrál dokumentumfilmnek, amelynek magyarországi bemutatóját Pécsen tartják csütörtökön.
Csikós Ágnes családorvos, a Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány elnöke kedden a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Michael Hill rendezte, többszörösen díjazott alkotás premierjét február 1-jén tartották Szingapúrban a rák világnapja alkalmából. Ötvenöt perces filmet a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Karának Szigeti úti épületében 17 órától láthatja először a magyar közönség.
Hozzátette, hogy az ingyenes vetítésre a szakemberek, egyetemi hallgatók mellett minden érdeklődőt várnak. Az angol nyelvű, magyarul feliratozott film megtekintésére legközelebb március 30-án Budapesten, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület kongresszusán lesz lehetőség.
Csikós Ágnes az alkotásról elmondta, hogy tizenegy ország gyógyíthatatlan daganatos betegeinek helyzetét mutatja be valós képekkel, helyszínekkel, a betegek, hozzátartozók és szakemberek megszólaltatásával. A hazai premiert kerekasztal-beszélgetés követi a téma elismert magyarországi szakembereinek részvételével.
A sajtó képviselőnek kiosztott tájékoztató anyagban olvasható, hogy a film nézői egy olyan bensőséges, reményteli, az élet szeretetét és tiszteletét megerősítő történetet láthatnak, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az élet a megfelelő ellátási formákkal és fájdalomcsillapítással a halál előtti utolsó pillanatig teljességben megélhető. A készítők hangsúlyozzák: minden embernek alapvető joga a fájdalom nélküli élet, és nem az a kérdés, hogy meghalunk-e, hanem az, hogyan halunk meg.
A Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány, a film kizárólagos magyarországi forgalmazója arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg generációk éltek együtt, természetes volt, hogy a családtagok tudták, miként kell kezelni beteg hozzátartozójukat és átélték a nagyszülők elvesztését. A generációk különélésével, a kórházi rendszer elterjedésével az otthoni haldoklás, a halál "elvesztette természetes voltát", tabutémává vált.
Miseta Attila, a PTE orvosi karának dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy egy társadalom minőségét alapvetően meghatározza, hogy kezeli a gyermekeket, miként gondoskodik az idősekről és a betegekről. A hospice ellátás kérdésköre ezért is rendkívül fontos.
Az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatait példaként felhozva rámutatott, hogy amíg ott látszólag több a tabutéma, ha valaki segítségre szorul, nagyobb segítőkészséggel, összefogással találkozik, mint például Magyarországon.
Mangel László Csaba, a PTE onkoterápiás intézetének vezetője szerint szükség van annak elérésére, hogy a haldoklás ne legyen tabutéma. Statisztikák alapján emlékeztetett rá, hogy a lakosság felénél megvan az esély arra, hogy előbb-utóbb daganatos beteg legyen, az emberek 30 százaléka ebben is hal meg. Hozzáfűzte, a modern orvostudomány sokat tud segíteni a betegségek gyógyításában, de magával a kórral és következményeivel együtt kell élni.
Csikós Ágnes úgy vélte: szükséges lenne, ha Magyarországon a jövőben a medikusoknak és az orvosi szakvizsgára készülőknek kötelező tananyagként oktatnák a hospice és palliatív ellátással kapcsolatos ismereteket, az orvosok megkülönböztetett figyelmet fordítanának a fájdalomcsillapításra, külön osztályok jönnének létre speciálisan a gyógyíthatatlan daganatos betegek kezelésére, és tovább fejlődne az otthoni hospice szakápolás.
MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.
Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás