2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A mélyvénás thrombosis leggyakoribb szövődményei a tüdőembolia és a postthromboticus szindróma (PTS). Az életükben először proximalis mélyvénás thrombosist elszenvedő betegek egyharmadában kialakul PTS az antikoagulációs kezelés ellenére is ( Lancet 2005; 365:1163.). A PTS tünetei a fájdalom, a végtag duzzanata, a bőr pigmentációja és súlyos esetekben (a betegek körülbelül 8%-ában) bőrfekélyek. Nem egészen tisztázott, hogy egyes betegekben miért alakul ki PTS, másokban pedig miért nem. A PTS fellépésével összefüggésben álló tényezők azonosítására kanadai kutatók prospektív, többcentrumos vizsgálatot végeztek 387 beteg bevonásával, akik vénás duplex-ultrahangvizsgálattal megerősített mélyvénás thrombosist szenvedtek (60%-ukban volt jelen proximalis thrombosis, 15%-ukban lépett fel tüdőembolia is). A betegeket kezdetben heparinnal kezelték (átlagosan 7 napig, kétharmaduk alacsony molekulatömegű heparint, egyharmaduk nem frakcionált heparint kapott), majd warfarinnal (átlagosan 34 héten keresztül). A PTS tüneteit 4 hónaponként ellenőrizték egy évig, majd két év után újra. A tünetek súlyosságát a Villalta-skálán (Haemostasis 1994; 24:158a) mérték fel; 5–9-es pontszám esetén enyhe, 10–14 pont esetén közepesen súlyos és >14 pont estén súlyos PTS-t diagnosztizáltak. A betegek 29%-ában állapítottak meg enyhe, 9%-ukban közepesen súlyos és 3%-ukban súlyos PTS-t; öt betegnél alakult ki fekély. A Villalta-skálán mért nagyobb pontszámot előre jelezte az idősebb életkor, a magasabb testtömegindex, a női nem, a vena femoralis communis vagy a vena iliaca érintettsége és az anamnézisben szereplő mélyvénás thrombosis ugyanazon az oldalon. A nagy betegszámú, prospektív vizsgálat eredményei megerősítik, hogy súlyos PTS viszonylag ritkán fordul elő a hagyományos antithromboticus kezelés mellett. Rossz azonban a hosszú távú prognózis, ha a thrombosis után rövid idővel lépnek fel súlyos PTS-re utaló tünetek, főleg proximalis thrombosis esetén. Ilyenkor megfontolható a thrombusok invazív eltávolítása. Nem vizsgálták, hogy a kompressziós harisnya vagy pedig a tartós antikoaguláns kezelés csökkenti-e a PTS kockázatát. Forrás: Ann Intern Med 2008 Nov 18; 149:698. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Idegtudományok
Pitvarfibrilláló betegekben, akik túléltek egy antikoagulációval asszociált intracerebralis vérzést, visszatérő kérdés, hogy hosszú távon érdemes-e újrakezdeni az antikoagulációt stroke- és szisztémás thromboembolisatio-prevenciós célzatból. Sokáig a betegek csak egy töredék részében folytatták az antikoagulációt és akkor is csak sok hónappal a vérzéses eseményt követően. Újabb, megfigyeléses vizsgálatok amellett érveltek, hogy a pitvarfibrilláló betegekben az antikoaguláció folytatása alacsonyabb mortalitási kockázatot jelent, valamint jobb funkcionális kimenetelt eredményez, mint az antikoaguláció elhagyása. Ezek az összefüggések attól függetlenül fennálltak, hogy a vérzés lobaris vagy nem lobaris volt. Emellett az ischaemiás stroke kockázata intracerebralis vérzést követően hasonlóan magas lehet, mint a rekurrens vérzésé. Két obszervációs vizsgálatokat összefoglaló metaanalízisben az antikoagulációt folytató betegek ischaemiás stroke-kockázata alacsonyabb, míg a vérzéses kockázata ugyanolyan magas volt, mint a nem antikoagulált betegekben. Ezekben a vizsgálatokban ugyanakkor a legtöbb beteg K-vitamin-antagonista kezelésben (VKA) részesült. A direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alacsonyabb vérzéses kockázatot mutatnak a VKA-knál mind primer, mint TIA-t vagy ischaemiás stroke-ot követő szekunder prevencióban pitvarfibrilláló betegekben, ezért a DOAC-ok egy biztonságosabb alternatívát jelenthetnek a VKA-knál intracerebralis vérzést követő antikoaguláció tekintetében.
Idegtudományok
Liu és munkatársai az Academic Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben az idős, sürgősségi osztályon delíriummal diagnosztizált betegek koponya-CT-vizsgálatai eredményének rendszerező áttekintését és metaanalízisét mutatják be. Vizsgálatuk célja annak megállapítása volt, hogy akutan jelentkező delírium, zavartság vagy tudatzavar miatt vizsgált, 65 évnél idősebb betegek koponya-CT-vizsgálata milyen arányban mutatott kórjelző eltérést, és mennyiben jelzi előre az ilyen vizsgálatokat a betegek fejfájásos panasza, (fej)sérüléses előzménye, antikoagulált állapota és fokális neurológiai tünetek jelenléte.
A warfarint szedő betegekben a túl magas INR miatt adott kis dózisú K-vitamin nem csökkentette a vérzés kockázatát.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás