Személyes konfliktus mint stresszfaktor
2015. JÚLIUS 20.
2015. JÚLIUS 20.
Szöveg nagyítása:
A legtöbb stresszt a problémás ügyfelekkel történő munkavégzés okozza a magyar munkahelyeken, a megkérdezett magyar vállalkozások 44 százalékánál jelentenek gondot ezek a személyes konfliktusok, az idő szűkössége pedig a cégek 29 százalékánál okoz problémát - derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felméréséből.
Az EU-OSHA 36 ország (köztük 28 uniós tagállam, 6 csatlakozásra váró ország, valamint Norvégia és Svájc) közel 50 000 munkahelye, köztük 1500 magyar vállalat munkatársainak megkérdezésével mérte fel, hogyan kezelik a különböző méretű vállalkozások a gyakorlatban a munkavédelmi előírásokat, a munkahelyi stresszt és annak kiváltó okait.
A felmérés szerint a magyar cégek 85 százaléka leginkább a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés miatt foglalkozik munkavédelemmel.
Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának vezetője a közleményben úgy fogalmazott: a személyes konfliktus, mint stresszfaktor elsősorban a szolgáltatási szektorban van jelen: az oktatásban, az egészségügyben, a kereskedelemben, a szállításban, valamint az élelmiszeriparban és a vendéglátóiparban, ahol az emberi tényezők, a személyes kapcsolattartás kiemelt feladat.
A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy a megkérdezett dolgozók 29 százaléka - főként az építőiparban és a közigazgatásban - az időhiányt nevezte meg stresszforrásként. A magyar cégek 14 százalékánál, leginkább a feldolgozóiparban fordul elő, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni saját munkaritmusukat vagy munkafolyamataikat; a hosszú, vagy rendszertelen munkaórák a válaszadók 14 százalékánál, elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt - fűzték hozzá.
A közleményben kiemelték, hogy a munkaadók 70 százaléka végeztet ugyan kockázatértékelést, de a stressz és okainak kezelését célzó cselekvési terveket már mindössze a munkáltatók 19 százaléka készít, ezzel Magyarország az uniós rangsor legvégén szerepel. A legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesült Királyságban az intézmények 60 százaléka rendelkezik ilyen jellegű tervvel.
Az ügynökség szerint a munkavédelem és azon belül a stresszfaktorok kezelése a munkáltató feladata, amit nagyban segíthet az aktív munkavállalói részvétel, a munkavállalói képviseletek különböző formái, amelyek Magyarországon az uniós átlagnál (21 százalék) jóval kisebb arányban (2,6 százalék) vannak jelen.
MTI 2015. július 20., hétfő
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás