Csak a média túlzott hírverése miatt tűnik úgy, hogy sokan ellenzik a gyermekkori, kötelező védőoltásokat, miközben Magyarországon szinte teljes a lakosság átoltottsága. Ennek ellenére a szakemberek fontosnak tartják, hogy az egészségügyben dolgozók is mind többet tudjanak a kötelező védőoltások fontosságáról, felfrissítsék, gyarapítsák ismereteiket. Nyolcadik – hazánkban hetedik – alkalommal rendezik meg a WHO EURO által kezdeményezett Védőoltási Hetet, amelyről dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója, és dr. Pusztai Zsófia, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője tartott sajtótájékoztatót hétfőn Budapesten. Az Európai Unióban 1,4 millió, öt év alatti gyermek azért kap el fertőző betegségeket, mert nem oltották be – mondta Pusztai Zsófia. Kanyarós lett a kicsik 38 százaléka, míg 20 százalékukat a bordetella pertussis baktérium támadta meg, de tavaly a rubeolafertőzések száma is meghaladta a húszezret Európában. Talán elfeledkeztek az emberek arról, hogy ezek milyen súlyos betegségek, s ezért merül fel némelyekben, hogy nem szükséges oltással védekezni ellenük – vélekedett az irodavezető. Az utolsó kanyarójárvány egyébként nem is olyan régen, 1989-90-ben zajlott le Magyarországon, a fertőzés több halálesettel járt. A tagállamok közös célja, hogy 2015-re kanyaró és rubeolamentessé váljon a régió, egyelőre azonban még fel-fel ütik a fejüket a fertőzések a közösség országaiban, a kanyaró és a rózsahimlő mellett a szamárköhögés sem a múlté még, az elmúlt évben Nagy-Britanniában több esetet is regisztráltak. Mindent vagy semmit Hazánk 2010-re kanyaró és rubeolamentes lett, a vakcinázással még több, súlyos egészségkárosító kórokozó eliminálható lenne – mondta dr. Melles Márta, hozzátéve, az utolsó kanyarós esetet 2001-ben jelentették hazánkban, orvosaink már csak tankönyvekből ismerik a betegséget. A legutóbb regisztrált öt morbillis beteg mind külföldi volt, Kínából, Romániából, Ukrajnából érkeztek. A hazai, kötelező védőoltási rendszer biztosította nyájimmunitásnak köszönhetően azonban a kór nem terjedt tovább. A főigazgató hangsúlyozta, a Védőoltási Hét nem titkolt célja, hogy az egészségügyben dolgozókat is meggyőzze a vakcinázás fontosságáról, s arról, hogy az oltás egy apró kellemetlenség csupán. A kötelező védőoltások listáját évente, és folyamatosan felülvizsgálják, a változásokat módszertani levelekben közlik, amelyekben nyomon követhetőek az oltóanyagok összetételében történő módosulások is. A lista tehát nem kőbe vésett, hanem dinamikusan változik. Végletekbe esnek sokan, így akadnak, akik minden védőoltás ellen tiltakoznak, de ugyanakkor az ellenkezőjét is tapasztalja Melles Márta, aki arról is beszámolt, a Kínában felbukkanó új influenzavírus megjelenése után már másnap égtek a vonalak az Epidemiológiai Intézetben, hogy hol szerezhető be ellene hazai vakcina. A legtöbben háziorvosuktól igyekeznek tájékozódni, szükséges-e az adott oltás vagy sem. A kötelező oltások ellenzői által felhozott érvek azonban nem tudományos evidenciákon alapulnak – figyelmeztetett a szakember, felhívva a figyelmet arra is, hogy az oltóanyagok összetételéből eredő szövődmények száma folyamatosan csökken. Gyermeke nevében nem mondhat le a szülő A gyermekek újszülött korban, a kórházban kapják meg az első oltásukat, a tuberkulózis elleni BCG-t. Két hónapos korban egy többkomponensű vakcina következik, amely a tetanusz, a diftéria, a pertussis, a járványos gyermekbénulás és a haemiphilus influenzae baktériummal szemben véd. Ezekkel együtt javasolt, de nem kötelező beadni a pneumococcus fertőzésektől óvó injekciót is, s mivel a szer ingyenes, így a legtöbb szülő kéri is az immunizálást. A kombinált oltást három, majd négy hónapos korban ismétlik, a második pneumococcus oltás is ekkor jár. Tizenöt hónaposan kötelező a kanyaró, rózsahimlő és mumpsz elleni oltás, és ha korábban a gyermek megkapta, a streptococcus pneumoniae ciklusból egy újabb. Tizennyolc hónaposan a korábban kapott kombinált vakcina emlékeztető oltása következik, majd legközelebb hatévesen kapnak ebből újabbat a kicsik. Öt évvel később a Diperte vakcinát egy hónap szünettel követi a kanyaró, rózsahimlő, mumpsz elleni emlékeztető, a sort az általános iskola hetedik osztályában beadott hepatitisz B ellen védelmet nyújtó készítménnyel zárják. Közel hatvanezer forintot fektet minden magyar gyerekbe az állam, hogy egészséges legyen – minderről dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ OTH Járványügyi Főosztályának vezetője beszélt korábban egy konferencián. Térítésmentes, kiváló minőségű és hatóanyagú vakcinák állnak rendelkezésre Magyarországon, amelyeket az optimális életkorban kapnak meg a gyermekek. Hazánkban az átoltottság mértéke változó, míg a Dél-Dunántúlon 95 százalékos, addig Borsod-Abaúj-Zemplén, vagy Heves megyében 90 százalék alatti. Bár az oltások kötelezővé tételével állampolgári jogot vonnak el, hiszen nem dönthetünk szabadon arról, hogy kérjük-e a kötelező oltást vagy sem, ugyanakkor az állam felelősséget is vállal a következményekért. A kötelező oltások rendszerét korábban vizsgálta az ombudsman és az Alkotmánybíróság is, utóbbi határozata szerint a szülő nem mondhat le a gyermeke nevében a védőoltásról. Kivétel csak az lehet, aki egészségi állapota miatt nem oltható, de őket a nyájimmunitás megvédi a fertőzésektől. Közös társadalmi érdek, hogy legyen az országnak immunizációs stratégiája, amely az oltási rend továbbfejlesztési irányait is meghatározza – mondta Ócsai Lajos, hangsúlyozva, a XX. század nagyhatású népegészségügyi törekvései közé tartozott a védőoltások bevezetése, az első himlő elleni oltást 1876-ban adták be, s 1980-ra himlőmentessé nyilvánították a Földet. Egyébként Európában is egyedül álló hazánkban az életkorhoz kötött védőoltások beadásának magas százaléka, az oltási fegyelem, ami a védőnők kitartó, pontos munkájának eredménye. Divatos őrület Nem találkozott oltóanyag okozta súlyos szövődménnyel három évtizedes pályája alatt Kárpáti Hajnalka védőnő. A kötelező oltások után jelentkező hőemelkedés, steril láz ugyan gyakori, de semmilyen maradandó károsodást nem okoz. A kisgyermekek kötelező oltásainak nyomon követésében – különösen a gyakran helyettesített körzetekben – akadhatnak nehézségek, hiszen a más településre, városba költöző szülőknek gyakran eszükbe sem jut megkeresni az új körzeti védőnőt. A szakemberek ezért igyekeznek egymás között „átadni” a családokat, és ügyelni az oltási sorozat folytonosságára. A személyiségi jogok védelme is bonyolítja a munkájukat. Bár az oltások kötelezőek, hatóságilag is beadathatóak, ennek ellenére beleegyező nyilatkozatot kell aláíratni a szülőkkel, ami miatt időnként úgy vélik, nem is muszáj oltatni, ha úgy döntenek. Az oltásellenes felszólalásokat „divatos őrületeknek” tartja Kárpáti Hajnalka, amelyek annak ellenére is terjednek, hogy a mai vakcinák sokkal „szelídebbek” mint a harminc évvel ezelőtt alkalmazottak. Tapasztalatai szerint azonban a szülők túlnyomó többsége hasznosnak tartja gyermeke immunizálását. Az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája által meghirdetett Európai Védőoltási Hét (European Immunization Week, EIW) eseménysorozata 2005 óta az egyik legnagyobb és legfontosabb, évenként megtartott, a tagállamok lakosságának egészségével foglalkozó rendezvénnyé fejlődött. A 2013. április 22-27. között zajló programokhoz a régióhoz tartozó valamennyi ország, mind az 53 tagállam csatlakozott. A Védőoltási Hét központi rendezvénye Magyarországon a 19. Országos Védőoltási Továbbképző Tanfolyam lesz, amelyet Egerben rendeznek meg 2013. április 25-27-én. A védőoltási tevékenységben kulcsszerepet játszó orvosok és védőnők a „Hitelesség, bizonyosság, bizalom, siker” mottóval meghirdetett tanfolyamon a védőoltásokkal kapcsolatos ismereteiket gyarapíthatják, illetve frissíthetik fel. Tarcza Orsolya, eLitMed.hu 2013-04-23