A stroke élettartam-kockázata, halálozása és prognózisa is rosszabb a nők, mint a férfiak körében, a nők többsége mégsem tekinti a komoly veszélynek a stroke-ot.

Amerikai kutatók az egyik egyetemi kórház kardiológiai szakrendelésén ellátott nőknek küldtek postán kérdőívet, amelyben a stroke felismerésével és a kockázati tényezőivel kapcsolatos ismereteikre kérdeztek rá.

Mindegyik megkérdezettnél jelen volt a stroke legalább egy kockázati tényezője. Az 50–70 éves válaszadók iskolai végzettsége és jövedelme jóval az átlag fölötti volt.

A stroke bekövetkezésére utaló 6 legfontosabb tünet közül átlagosan 2,7-et tudtak felsorolni, a legtöbben (a nők 70%-a) a gyengeséget vagy érzészavart, valamint a beszédzavart ismerték. A többi négy tünetet (látászavar, szédülés/egyensúlyzavar, fejfájás, zavartság) a megkérdezettek harmada–negyede ismerte.

A stroke kockázati tényezőiről még kevésbé voltak tájékozottak: a 11 legfontosabb kockázati tényezőből átlagosan 3,9-et említettek, leggyakrabban a hypertoniát, a dohányzást, a túlsúlyt és a magas koleszterinszintet. A leginkább meglepő, hogy sokan azokat a kockázati tényezőket sem ismerték, amelyek náluk jelen voltak, például a 71 szívbeteg nő közül csak 11 tudta, hogy ez is kockázati tényező, a 37 pitvarfibrillációban szenvedő nő közül pedig csak ketten tartották ezt kockázati tényezőnek.

A válaszadók alulbecsülték a saját kockázatukat: átlagosan ugyanakkorának tartották a rájuk érvényes kockázatot, mint az átlagos nők kockázatát.

A vizsgálat kivitelezésében természetesen lehetne hiányosságokat találni, de az eredmények mindenképpen egyértelműek: a jól képzett, magasabb társadalmi osztályokba tartozó nők alig ismerik a stroke tüneteit, kockázati tényezőit, sőt a saját, befolyásolható kockázati tényezőiket sem.

Bizonyított, hogy az egyes személyek egészségmegőrző, betegségmegelőző viselkedését leginkább az befolyásolja, hogy mekkorának tartják a veszélyeztetettségüket. Ezért valószínűleg a stroke kockázatának alábecslése miatt a vizsgált betegcsoport elmulaszt több primer prevenciós lehetőséget. A szerzők véleménye szerint ezért szükség lenne olyan széleskörű kampányokra, amelyek szembesítik a stroke szempontjából veszélyeztetett személyeket a betegség valódi kockázatával.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: Stroke 2009 Feb 10 [előzetes elektronikus közlés]