Sem a Szakmai Kollégium állásfoglalása, sem pedig az államosítás lehetséges következményeit feltérképező munkacsoport nem támogatja a még önálló járóbetegellátó intézetek államosítását – derült ki az IME egészségügyi szaklap szerdai konferenciáján. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbetegszakellátási Szövetség elnöke. A kihívások a centralizáció alatt címet viselő tanácskozáson emellett az is elhangzott, a már központi irányítás alá került kórházak sokat panaszkodnak a centralizált döntéshozatal lassúsága miatt, ugyanakkor más szakértők szerint a „vatta HBCS”-k, és a politika színterén kiosztott TVK-k és TEK meghatározások egyetlen ellenszere a centralizáció. Nem a lakosság szükséglete, hanem a kórházak, mint gazdálkodó szervezetek érdeke és a politikai lobbi erőssége szerint kaptak támogatást az intézetek – állítja Ónodi-Szűcs Zoltán, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) munkatársa, az észak-alföldi Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központ (TESZK) vezetője. A kistérségek között a lakosság egészségügyi fogyasztásában a kiemelt HBCS-vel elszámolt ellátásokban négyszeres, a krónikus ellátásban pedig ötszörös különbségeket is találtak. A debreceni Kenézy Kórház korábbi igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy évente 63 milliárd forint meg el nem indokolható kezelésekre „vatta-HBCS”-ken keresztül. Míg az ágyszámról a szaktárca, az intézményekben felhasználható forrásokról az OEP, s a felhasználható TEK-ről az ÁNTSZ dönt, az intézmények vezetői ugyanazokat a forgatókönyveket igyekeznek követni a túlélés érdekében. Így szerinte csak a centralizált vezetés képes fenntartani az egyensúlyt és megelőzni a feladatelosztás körüli vitákat a kórházi és az ambuláns ellátók között, így ahogyan a kórházakat, úgy a rendelőket is államosítani kell. A kórházak jól körülírt entitással rendelkeznek, a rendelőintézetek viszont sok telephelyen, többféle feladatot látnak el – mondta előadásában Pásztélyi Zsolt. Sokhelyütt a járóbetegellátásba integráltan működik a háziorvosi, védőnői, vagy fogászati ellátás is, így ezek államosítása óriási bürokratikus terhet róna az államra. További problémát jelent, hogy a jelnleg még önállóan működő 315 járóbetegellátó intézet mintegy fele magántulajdonú, saját telephelyen működik. A napi felügyelet, a gyors döntések helyben jobban kezelhetőek ezen az ellátási szinten, és az üzemgazdaságosság szempontjai is csak helyben érvényesíthetőek. Így a jelen fenntartói helyzet jobbnak tűnik, mint a teljes centralizált vezetés, bár Pásztélyi azt is hangsúlyozta: elfogadják az államosítást, de az abból eredő problémák a centralizálást követő 1,5-2 évben fognak tornyosulni. Az államosítás valamennyi hazai fekvőbeteg-ellátó tekintetében megtörtént, csupán két önkormányzattal nem sikerült még aláírni az ingatlan átadás-átvételi megállapodást, de ez nem jelenti azt, hogy ezeknél a kórházaknál ne a GYEMSZI lenne a fenntartó – mondta Skultéty László, az Intézet gazdasági igazgatója. A kettő közül az egyik a főváros, ahol mintegy 800 millió forintos ingatlanvagyon miatt folyik a vita, amelynek végére a kormány tehet majd pontot. Az államosítás pozitív hozadékai között sorolta fel azigazgató, hogy értékelhető adatbázisok jöttek létre, az eddig államosított kórházak szerződéskataszterei hamarosan elkészülnek. Folyamatos a párhozamos ellátások megszüntetése, és az átvételt követően tisztább képet kaptak a finanszírozásról is. Egykapus ügyfélfogadási és kiértesítési rendszer segíti a munkát, webes felületen keresztül tartva a kapcsolatot az intézményekkel, amelyek nem kerülhetik meg a GYEMSZI-t. Bár állandó az elégedetlenség a kórházvezetők részéről az egységes irányítási rendszerrel szemben, az időnkénti lassúság oka az, hogy alig több mint hatvan ember foglalkozik az összes ellátóval. Néhány korábbi döntés is felülvizsgálásra kerül, hamarosan egyeztetésre kerül sor a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Magyar Kórházszövetség bevonásával a minél jobb beszerzések érdekében, ugyanis az intézmények sokat panaszkodtak a BV intézetek által előállított termékek minőségére, amelyeket kötelező előnyben részesíteniük még abban az esetben is, ha az 20 százalékkal többe kerül, mint a többi pályázó áruja. A maximális verseny kialakítása az ellátás biztonságának megőrzése mellett: ez a célja a gyógyszerbeszerzés központosításának – mondta Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYT) vezetője, igaz, az első közbeszerzésen az idő rövidsége miatt nagy valószínűséggel csak a nagykereskedők és a gyártók tudnak indulni majd. A központosított beszerzéseken 4-5 féle közbeszerzési technikát kell alkalmazni ahhoz, hogy a 60-64 hatóanyag és hatóanyagcsoport teljes spektrumát lefedjék. Mint mondta, a kezdeti nehézségek után később gördülékenyebb lesz a beszerzés, hiszen a gyógyszer alaplista évenkénti megújítása már könnyebb lesz, mint annak összeállítása. A most listára került hatóanyagok a teljes kórházi gyógyszerfelhasználás mintegy felét biztosítja, a többi készítmény térségi és kórházi szinten is beszerezhető lesz, hogy mi, melyik szinten, ez a napokban dől majd el. A központosított gyógyszerbeszerzések célja már nem csak a kedvezmények elérése, hanem azok egységes elosztása is az intézmények között. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-11-08