Hírvilág

Négyszeres thrombosis-kockázat egy évvel a műtét után

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A műtétek utáni thrombosis kockázata még egy év után is négyszer magasabb, mint az átlagnépességben. Egy brit kutatócsoport a nők körében fellépő posztoperatív vénás thromboembolia kockázatát hasonlította az átlagnépességre jellemző értékhez. A legmagasabb kockázatot a műtét utáni 3. héten tapasztalták, de még a 10–12. hónapban is 3,7-szer gyakrabban lépett fel thromboembolia, mint az átlagnépességben. A műtétek sokszorosára növelik a vénás thromboembolia kockázatát, de eddig nem értékelték pontosan a kockázat mértékének időbeli jellemzőit. Az Oxford University kutatói most a prospektív Million Women Study keretében részletes kérdőívet kitöltött, majd a brit egészségügyi nyilvántartások adatai alapján követett nők csoportjának adatait elemezték. A nyilvántartásokban szerepeltek a műtét miatti kórházi felvételek, valamint a thrombosis vagy ennek szövődményei miatti kórházi felvételek és a halálesetek. A torzítás elkerülése érdekében az elemzésben nem vették figyelembe a korábban már operált, illetve a korábban thromboemboliát szenvedett betegek adatait. A posztoperatív időszakban elszenvedett thromboemboliák kockázatát az átlagnépességben tapasztalt incidenciával összevetve a fekvőbetegeken végzett műtétek utáni 1. héten az operált betegek 40-szer gyakrabban szenvedtek vénás thromboemboliás szövődményt. A 3. héten volt a legmagasabb, körülbelül 110 a relatív kockázat, de még a műtét utáni második negyedévben (4–6. hónap) is 9-szeres, a posztoperatív negyedik negyedévben (10–12. hónap) is 3,7-szeres volt a thromboembolia gyakorisága, mint a nem operált átlagnépességben. Az eredeti közleményhez tartozó ábrán látható a thromboembolia relatív kockázata a műtét óta eltelt idő függvényében, az egynapos műtétek, illetve a többnapos kórházi tartózkodással járó műtétek esetében. „Az eredmények azt mutatják, hogy a posztoperatív vénás thromboembolia kockázata nagyobb, és hosszabb ideig fennáll, mint azt korábban gondoltuk” – írják a szerzők. A cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzője azt is hozzáteszi, hogy mivel a thromboemboliát elszenvedett betegek gyakran nem kerülnek kórházba (és a szerzők által áttekintett nyilvántartások nem tartalmazzák az ambuláns ellátások adatait), a kapott adatok a valóságosnál kisebbnek mutathatják e szövődmény gyakoriságát. A posztoperatív thrombosisprofilaxis bevett gyakorlat, de gyakran csak a kórházi tartózkodás idején, vagy viszonylag rövid ideig, például egy hónapig a műtét után. Az oxfordi kutatók eredményei felhívják a figyelmet a thromboembolia jeleire való folyamatos odafigyelésre műtétek után, illetve a thrombosisprofilaxis meghosszabbítását értékelő klinikai vizsgálatok szükségességére. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: BMJ 2009 Dec 3; 339:b4583. BMJ 2009 Dec 3; 339:b4477. Kapcsolódó anyagok: Thromboemboliás betegségek és véralvadásgátlás – Indikációk, lehetőségek, gyakorlati problémák [LAM 2004;14(4)] A D-dimer-szint meghatározásának jelentősége a klinikai gyakorlatban [LAM 2009; 19(12)]

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.