Hírvilág

Szöveg nagyítása:

-
+

A nők tudományos karrierjének támogatásáról, a lányok kutatói karrierjének ösztönzéséről is szó volt azon a csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nők a Tudományban Egyesület szervezett Budapesten. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, a program házigazdája elmondta: az Európai Unió célja, hogy 2020-ra a jelenlegi kutatói létszám uniós szinten további egymillióval nőjön, ezt egyebek mellett a női tudósok foglalkoztatását segítő programokkal akarják elérni. A kerekasztal-beszélgetésen aláírták a Nők a Tudományban Egyesület és a Nemzeti Innovációs Hivatal együttműködési megállapodását is, amelyben rögzítették, hogy a 2014-2020 közötti időszakban együttműködnek olyan társadalmi innovációs folyamatok elindításában és előre vitelében, amelyek segítik a nők esélyegyenlőségének megvalósulását a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy több szinten kell megalapozni, majd támogatni a női kutatók karrierjét. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke arról beszélt: nagyon fontos megmutatni a fiataloknak azt, hogy mi zajlik a kutatói munkahelyeken, hogy valós információk, benyomások alapján tudjanak dönteni saját pályaválasztásukról, felsőfokú tanulmányaik irányáról. Az egyesület ezért is szervezi meg immár harmadszor egy nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódva április 24-én a Lányok napját. Ezzel motiválja, inspirálja a középiskolás lányokat arra, hogy a tudományos életpályát, a kutatói, mérnöki karriert válasszák. "Így versenyképes tudást szerezhetnek és olyan pályát választhatnak, ahol biztosítva van karrierjük, megélhetésük" - mutatott rá. Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora problémaként felvetette, hogy a nőket sokszor a félelem is visszatartja a kutatói pálya választásától, hiszen ez a fajta hivatás megnehezítheti a családtervezést és sokszor az is probléma lehet, hogy nem tudják pontosan, mire számíthatnak ezen a pályán. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért szerveződés alelnöke hangsúlyozta: olyan körülményeket kell teremteni a nők számára, amelyek mellett a családról, a gyermekvállalásról sem kell lemondaniuk. Példaként említette a távmunka, valamint a munkaidő-kedvezmény lehetőségét, céges vagy a munkahelyhez közeli óvodák, bölcsődék igénybevételét és a gyes megosztását anya és apa között. Szepessy Edit kutatóorvos, a Belgiumi Magyar Tudósklub alapító tagja internetes kapcsolással Brüsszelből vett részt a tanácskozáson. Az orvos szintén a részmunkaidő és a távmunka lehetőségében, valamint a rugalmas munkaidő-beosztásban látja a terület fejlődését. Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese hangsúlyozta: az MTA 2009-ben elindított Lendület programja a kimagasló tehetségű fiatalok támogatására jött létre, amely egyebek mellett a gyermeket nevelő kutatókat is támogatja. Lehetőséget biztosít többek között, hogy a korhatárhoz kötött pályázatoknál figyelembe vegyék a nevelt gyerekek számát, valamint lehetőség van a rugalmas munkahelyi jelenlét kialakítására is. Kondorosi Éva, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet igazgatója szerint az is visszatartja a lányokat, hogy Magyarországon a társadalom sokszor leszólja az otthon maradó férfit és a karrierjét építő nőt egyaránt, mivel nincs hagyománya ennek a modellnek. Cséfalvay Zoltán a fórum lezárásaként hangsúlyozta: nagyon fontos a pozitív példák bemutatása, hiszen ezek modellként állhatnak az ifjúság előtt és példaként szolgálhatnak arra, hogyan lehet sikeres kutatói karriert befutni család mellett is. 2014. január 18.,

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.