Miért csökken a vízigényünk alvás közben?
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A vízháztartás szabályozásában kulcsszerepet játszó antidiuretikus hormonról (ADH, régi elnevezéssel: vazopresszin) régóta tudják, hogy alvás közben fokozott mértékben termelődik, ám az ezt szabályozó mechanizmus pontos részleteit eddig nem ismertük. Eric Trudel és Charles Bourque, a McGill University Health Centre (Kanada, Montreal) kutatóinak a Nature Neuroscience-ben megjelent eredményei szerint a folyamat hátterében a nucleus suprachiasmaticusban lévő "óraneuronok" éjszaka csökkent aktivitása áll.
Az ADH-termelő sejtek aktivitását közvetlenül a hypothalamus ozmoreceptorai szabályozzák: folyadékhiány esetén - a vér megnövekedett nátrium-, kálium- és kloridion-koncentrációját érzékelve - serkentik az ADH-szekréciót, ami fokozott vízvisszatartáshoz vezet. Trudel és Bourque munkahipotézise az volt, hogy az órasejtek képesek módosítani az ozmoreceptorok serkentő hatását.
Kísérleteikhez olyan patkányagyszeleteket használtak, amelyekben intakt, működőképes ozmoreceptorok, ADH-termelő sejtek és óraneuronok voltak. (Az óraneuronok jellemzője, hogy az agyból eltávolítva is ritmikusan működnek.) A szeletekben elektródtechnika alkalmazásával megfigyelték, hogyan hat az ozmoreceptorok, illetve az órasejtek ingerlése az ADH-termelő neuronok aktivitására.
Az eredmények azt mutatták, hogy az órasejtek egyfajta "lehalkító gombként" működnek a vízháztartás szabályozásában: ha aktívak, gátolják az ozmoreceptorok ADH-termelést serkentő hatását, míg az óraneuronok kevésbé aktív állapotában ez a gátlás csökken, vagyis az ozmoreceptorok serkentő hatása jobban érvényesülhet - ennek köszönhető tehát az éjszakai fokozott vízvisszatartás.
Bár az ADH-termelés és az óraneuron-aktivitás napszakos változása hasonló patkányban és emberben, a kutatók felhívták a figyelmet, hogy a patkány éjszaka aktív, ezért ez a szabályozórendszer nem feltétlenül így működik emberekben. Az óraneuronok azonban nagy valószínűséggel emberben is hasonló szerepet töltenek be a vízháztartás szabályozásában, és feltehetően hozzájárulnak más élettani funkciók, pl. az éhség vagy az álmosság ritmikusságához is.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna
Forrás: Nature Neurosci. (2010) doi:10.1038/nn.2503
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás