Mivel közeleg a politikai ciklus vége, „jövőre nem lehet teljes gőzzel belemenni” a járóbeteg ellátók államosításába, hiszen itt még a kórházakénál is heterogénebb a fenntartói szerkezet – fogalmazott Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára két héttel ezelőtt egy rendezvényen.

Cserháti – aki információink szerint saját döntése alapján már csak decemberig tölti be helyettes államtitkári posztját a minisztériumban – két hete még azt mondta, csak azoktól a fenntartóktól veszik át a feladatot 2013. január 1-el, akik mindenképpen le akarják adni. Szócska Miklós, az ágazatért felelős államtitkár a Medicina 2000 XIV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferenciáján kissé finomította helyettese kijelentését. Csütörtökön, Balatonfüreden arról beszélt, lesz államosítás, és csak néhány intézmény marad ki a csomagból, de ezek körét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel (GYEMSZI) együtt az államtitkárság határozza majd meg. Török Krisztina, a módszertani megaközpont vezetője is azt hangsúlyozta, hat héten belül döntés születik arról, melyek azok a szakrendelők, amelyek állami gondoskodásba kerülnek, kiválasztásuknál első sorban a betegellátás szempontjaira koncentrálnak.

Takarítás rodeóbikáról

„A bedőlt modellek mocskát takarítjuk, miközben válságot menedzselünk” – mondta Szócska Miklós a konferencián, hozzátéve, hogy jövőre plusz források érkeznek az ágazatba, ezért mértéktartó optimizmussal tekint a jövőbe. Sikerként könyvelte el, hogy az elmúlt két évben szemléletváltó törekvések valósultak meg a nemdohányzók védelméről és a népegészségügyi termékadó bevezetéséről szóló törvények elfogadtatásával. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem tagadja az egészségügy súlyos problémáit, de nem enged a depressziónak, és „saját hajamnál fogva húzom ki magamat a szakadékból.”

„Azért tudtam fennmaradni a hidraulikus rodeóbikán, mert a szakma elfogadta, amit mondtunk” – folytatta a szakpolitikus, és megerősítette: nem áll le az ágazati reform: a szakmai szervezetekkel együtt mind az alap- mind pedig a járóbeteg ellátásban megvalósul az átalakítás. A fenntartható strukturális átmenet jogszabály alkotási folyamatai megindultak, ennek az alap- és a szakorvosi ellátás lesznek a nyertesei, hiszen ezek adják az új rendszer fundamentumát.

Kimaradók és árnyékminisztérium

A béremelésekről szólva elmondta, 88.500 egészségügyben dolgozó kapott fizetésemelést augusztusban, lesz továbblépés is, első sorban azokon a szakmai területeken, ahol nem, vagy csak részben kapták meg a kiegészítést az orvosok, szakdolgozók. Továbbra sem kínál azonban megoldást az államtitkárság azok számára, akik a járóbeteg-ellátásban különösen jellemző közreműködői szerződéssel, vagy gazdasági társasági formában működő ellátónál dolgoznak – még akkor sem, ha ők is OEP által finanszírozott közfeladatot látnak el. Mint mondta, a jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy itt „belenyúljanak” béremelésbe.

„Négycsillagos irodaházban, árnyékminisztériumként működött az Egészségbiztosítási Felügyelet, én más betegjogi képviselet kialakításában gondolkodom” – szögezte le az államtitkár. Igaz, egyelőre még mindig késik az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállítása, amelynek a jogszabály szerint már január 1-től, a vonatkozó kormányrendelet alapján pedig szeptember 1-től működnie kellene. A betegjogok képviseletével is megbízott módszertani központ információink szerint egyelőre azért nem kezdhette meg a munkát, mert a vezető kinevezése körül problémák adódtak.

Pénz is kéne a fenntartáshoz

A szakrendelők 70 százaléka már központi irányítás alá került a kórházak államosításával, hiszen ezek a fekvőbeteg ellátókhoz integráltan működtek. A járóbeteg ellátást térségi szempontok alapján idén nyáron térképezte fel a GYEMSZI, s elvégezték az adatok elemzését, így tartják is a Semmelweis Tervben meghatározott ütemtervet – tájékoztatta a konferencia résztvevőit Török Krisztina, aki szerint Szócska Miklós már a rendelők teljes államosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásakor jelezte, hogy lesznek olyan intézetek, amelyeket nem államosítanak.

Hat héten belül nyilvánosságra kerül, melyek azok a szakrendelők, amelyeket központi irányítás alá vesznek január 1-től. A következő időszakban egy munkacsoport kidolgozza, melyek a szükséges, és jövőre várható finanszírozási és strukturális átalakítások a szakellátásban, s azok a rendelők kerülnek a GYEMSZI fenntartásába, amelyek esetében ez a betegellátás szempontjából fontos. A szakellátási órák száma, a térségi ellátásba való integráltság az elsődleges kritériumok.

Nem vonják területi ellátási kötelezettség alá a rendelőintézeteket, ellenben ahogy a fekvőbeteg ellátók országos várólistáját is az OEP kezeli, úgy a térségi járóbetegfogadási listákat is itt működtetik majd. A főigazgató azonban azt is hangsúlyozta, hogy az eddig átvett intézmények fenntartásához sem biztosított forrást a központi költségvetés, márpedig ha jövőre újabb egészségügyi szolgáltatókat vesz át a GYEMSZI, akkor erre pénzt is szánni kell a büdzséből.

Várni kellene a lényegesen összetettebb szerkezetű járóbeteg-ellátás államosításával – ismertette az OEP álláspontját Dublinszki Péter az egészségbiztosító főosztályvezető-helyettese, aki szerint ha csak a tulajdonosváltás a cél, nem kellene sietni az önállóan működő szakrendelők átvételével.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-14