Hírvilág

Mandulavirágzás Pécsett

2013. FEBRUÁR 22.

Szöveg nagyítása:

-
+

A középkori pécsi egyetem alapításának körülményei, a többnyelvűség, a felsőoktatás területi dimenziói, és a sport a témája az idei Mandulavirágzási Tudományos Napoknak, amelynek eseményei február 25-én kezdődnek a Pécsi Tudományegyetemen (PTE). A hetedik alkalommal megrendezendő négynapos eseménysorozat keretében a közgazdasági és jogi kar Rákóczi utcai épületének Halasy-Nagy Józsefről elnevezett aulájában mintegy harminc ingyenes előadásra várják az érdeklődőket, akiknek a részvételhez a www.mandula.pte.hu internetes oldalon tett előzetes regisztrációra van szükségük - írta a PTE közleményében. Az első nap előadói az 1367-ben, Közép-Európa első egyetemeként létrehozott pécsi felsőoktatási intézmény alapításának körülményeiről, hallgatóinak életéről, infrastruktúrájáról szólnak, a második nap előadásai a többnyelvűség témája köré csoportosulnak. Utóbbi azért, hogy kiderüljön, hol és hogyan vehetjük hasznát ennek a tudásnak azon túl, hogy ma már munkaerőpiaci elvárás, hogy valaki több nyelven kommunikáljon. A harmadik nap a felsőoktatás területi dimenziójáról szól, hogy értelmezzék az egyetem városi, regionális, országos és a nemzetközi térben betöltött szerepét, és segítsék kijelölni az új irányokat. A csütörtöki zárónap szakértői a sporttudományi képzéseket, a sporttudomány társadalmi szerepvállalását vizsgálják. Minden témáról neves hazai és nemzetközi szaktekintélyek, köztük egyetemi tanárok, kutatók beszélnek. Nekik köszönhetően tudhatja meg a közönség, mivel teltek a magyar diákok mindennapjai a középkori krakkói egyetemen, hogyan vált a 19. század második felében tömegessé a külföldi egyetemjárás, vagy mit tudnak a magyar diákok idegen nyelveken. A Pécsi Tudományegyetemen kiderül az is, hogyan és miért válik nemzetközivé a felsőoktatás, és milyen gazdasági hatásai vannak egy olimpia rendezésének. 2013. február 22., péntek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Gondolat

„Egy nagy író precízen leírja az agydaganatát a legelső tünettől a gyógyulásig, még a műtétet is” – Interjú Scherer Péterrel az Utazás a koponyám körül színházi előadásáról

CZIGLÉNYI Boglárka

Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.

Gondolat

A költő és az orvos az élet határán

Ugyan már középiskolás korában publikált, és az orvosi és a bölcsészkarra egyaránt felvették, az orvosi tanulmányokat választotta. Választását így indokolta meg egy interjúban: „Hirtelen rájöttem, hogy mielőtt szólnék az emberekhez, előtte tennem is kellene valamit értük.”

Idegtudományok

Konferencia az alvászavarokról

Az inszomniák, alvászavarok, az alvás és epilepszia kapcsolatát vizsgálta a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett, éves szakmai konferenciáján. Arról is tárgyaltak, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.

Gondolat

Az egészséges munkavállaló jelentős gazdasági érték – Interjú a foglalkozás-orvostan tagozat tagjaival

A 15 éve működő rendszer szakmai értékeire építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügyének világos, áttekinthető rendszerét, feladatait, finanszírozását – ismertette a foglalkozás-orvostan tagozat vezetője, Prof. dr. Cseh Károly egyetemi tanár, a MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet igazgatója.