Maga a szűrés nem segít
2013. JÚNIUS 11.
2013. JÚNIUS 11.
Szöveg nagyítása:
Egy átfogó brit tanulmány azt állítja, hogy a szűrés nem csökkentette a mellrák okozta halálozások számát az utóbbi 25 évben. A The Daily Telegraph keddi online kiadásában ismertetett tanulmányukban oxfordi kutatók leszögezik, hogy miközben a mellrák okozta halálozások száma meredeken csökken, nincs bizonyíték arra, hogy ez az 1988-ban bevezetett szűréseknek köszönhető. A halálozási adatokat vizsgáló szakemberek szerint a legnagyobb visszaesés a negyven év alatti nők körében történt, akik egyébként nem tartoznak a szűrésre behívott korosztályhoz. A szűrésnek az egyes esetekben megvannak az előnyei, de országos szinten nem jelentkezik a különbség, a javuló statisztika inkább egyéb faktoroknak, köztük a jobb kezelésnek köszönhető - emelték ki a kutatók. A Journal of the Royal Society of Medicine című folyóirat legutóbbi számában közölt tanulmány ellentmond a brit egészségügyi minisztérium megbízásából készült, tavaly publikált jelentésnek, amely szerint a szűrésre berendelt nők körében húsz százalékkal csökkent a mellrák-halálozási arány. A mellrákszűrés hosszú ideje heves vitákat gerjeszt a szakemberek körében, mert miközben kétségtelenül alkalmas rákos megbetegedések kimutatására, egyúttal emeli a kockázatát a szükségtelen műtéti beavatkozásoknak és kezeléseknek. A minisztériumi jelentésből kiderült, hogy minden megelőzött mellrákos esetre három olyan korai stádiumban kezelt eset jutott, amely egyébként sem egészségkárosodáshoz, sem halálhoz nem vezetett volna. Amikor a nyolcvanas évek végén Nagy-Britanniában bevezették a mellrákszűrést, az egészségügyi illetékesek abban bíztak, hogy az egyharmadával csökkenti majd a mellrák okozta halálozások számát, és a változás jól érzékelhető lesz majd a közegészségügyi adatokban - emlékeztetett a most megjelent tanulmány vezető kutatója, Toqir Mukhtar. A szűrőprogram keretében évente 1,6 millió nőt vizsgáltak, az 50 és 70 év közötti korosztályt háromévente visszahívva. 2011-ben 75 millió fontot fordítottak a szűrésre. A programot pedig a tervek szerint 2016-ra minden 47 és 73 év közötti nőre ki akarják terjeszteni. A Mukhar irányítása alatt dolgozó kutatók az elmúlt 39 év mellrák okozta halálozási adatait tanulmányozták a különböző életkori csoportokban. Az Oxfordban nyilvántartott mellrák-halálozási adatokat és az általános brit adatokat is áttekintették azokra az esetekre koncentrálva, amelyeknél a mellrák szerepelt a halálozás okaként a halotti bizonyítványban. A kutatók feltevése szerint, ha a szűrőprogram miatt csökkent volna a mellrák okozta halálozás, azoknál a nőknél tapasztalták volna a legnagyobb arányú visszaesést, akik legalább egyszer részt vettek a szűrésen. Ezzel szemben a legnagyobb visszaesést a 40 év alattiaknál találták, akiknél 1988 és 2001 között évi két százalékkal, 2001 és 2009 között pedig évi öt százalékkal csökkent a mellrák okozta halálozás. A szűrésre rendszeresen visszarendelt 50-64 éves nőknél az első periódusban évi 1,2 százalékos, a másodikban évi 3 százalékos volt a csökkenés. A New Hampshire-i Geisel Orvosi Egyetemen dolgozó H. Gilbert Welch professzor úgy vélte: a tanulmány ugyanarra az eredményre jutott, mint amit az Egyesült Államokban is tapasztaltak, vagyis a fiatalabb nők körében, akik nincsenek behívva a szűrésekre, nagyobb arányban szorul vissza a mellrák miatti halálozás. "Számomra ez azt jelenti, hogy az ebben rejlő előny - hiszen van haszna a szűrésnek - sokkal kisebb, mint azt korábban hittük" - fogalmazott. A brit rákszűrő program igazgatója, Julietta Patnick ugyanakkor leszögezte, hogy a szervezett mellrákszűrés kulcsszerepet játszik a mellrák korai stádiumának felismerésében, ami a legjobb esélyt nyújtja a sikeres kezelésre. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a szűrőprogramok a legfrissebb tudományos eredmények alapján történnek, amelyek a szűrés kockázatit és előnyeit is figyelembe veszik. A brit Rákkutató Intézet tudósa, Stephen Duffy pedig hangsúlyozta, hogy más tanulmányok szerint a szűrésben részt vevő nők körében 1995 óta átlagosan jobban csökkent a mellrák okozta halálozás, mint azoknál, akiket nem szűrtek. Egy másik szakember, Eluned Hughes a most közölt tanulmánynak arra a hiányosságára mutatott rá, hogy nem hasonlítja össze a szűrést választó nők halálozási adatait azokéval, akik nem mentek el a szűrésre, ami miatt nehezen kimutatható a szűrés hatékonysága a halálozás megelőzésében. https://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/10111562/Breast-cancer-screening-fails-to-cut-deaths.html MTI 2013. június 11., kedd
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás