Soha nem látott Leonardo da Vinci-relikviával találkozhat a látogató májusban a Buckingham-palota új kiállításán: a reneszánsz polihisztor jegyzetfüzeteinek lapjaival, köztük azzal az oldallal, amelyen feljegyezte tudományos kutatásai teendőit. Leonardo, teljes nevén Leonardo di ser Piero da Vinci, 1452. április 15.-én született és1519.május 2.-án halt meg. Legendás itáliai származású polihisztor, festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. A reneszánsz személyiség megnevezés mögött gyakran az ő karaktere áll: a végtelenül kíváncsi és kreatív emberé. Az egyik legnagyobb festő volt ő, s ugyanakkor egyes vélemények szerint minden idők legműveltebb embere is. Leonardo életművének számos orvostörténeti vonatkozása is van, ám emellett úttörő jelentőségűnek mondható pszichológiai érzéke is, ahogy a belső folyamatokat művészetével láttatni képes. Egyik leghíresebb alkotása, mellyel kortársai csodálatát is kivívta, a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, „Az utolsó vacsora”, amellyel 1498-ban készült el. Az alakokról így ír Vasari: "…mindegyikük arcán látszik a szeretet, a félelem és a felháborodás, illetve a fájdalom, hogy képtelenek kitalálni, mi van Krisztus lelkében.". És ekként gondolkodott a témáról maga Leonardo da Vinci is: „A jó festőnek két fő dolgot kell lefestenie, az embert és lelki célját. Az elsőt könnyű, a másodikat nehéz,…” Freud hosszú esszét szentelt Leonardo da Vinci jelleme és szexualitása megfejtésének. Ebben hangsúlyozza, hogy sajátos módon gyöngéd, békés, nyugodt és szemlélődő személy volt, kiváló emberi kapcsolatokkal, aki ellenezte például a húsfogyasztást és minden bizonnyal aszexuális életet élt, és női név nem merült föl vele kapcsolatban. Homoszexuális beállítottságára egy adat van, miszerint 1476-ban, 24 éves korában, Leonardo ellen – három más ifjúval együtt – egy ismert homoszexuális férfival történő „fajtalankodás” miatt két ízben bírósági eljárást indítottak. Később a vádak alól őt felmentették. Freud szerint inkább aszexuális lehetett, erre utalnak rajzai, melyekben aggályosan kerüli a szexuális témát, és jellemző tanácstalansága is, ha a nőt test különböző funkcióiról van szó. Az 1510 körül írt listán Leonardo emlékezteti magát arra, hogy szereznie kell egy koponyát, be kell köttetnie az anatómiáról írt könyvét, meg kell figyelnie az emberi agyban lévő lyukat, és le kell írnia, hogy milyen egy krokodil álkapcsa. Listát készített azokról a dolgokról is, amelyeket be kell szereznie, mielőtt útnak indulna. Mint minden útnak induló, Leonardo előre összeállította, hogy mit visz magával, a mindennapos tárgyakon kívül - mint az ing, a zokni és egy törölköző - felsorolja anatómiai eszközeit, köztük a csipeszt, a szikét és a csontfűrészt is. Tudjuk, hogy Paviába tartott, ahol az egyetem orvosiskolájában holttesteket vizsgált." A jegyzetfüzetet valószínűleg II. Károly angol király vette meg, és 1690 óta a Királyi Gyűjtemény részét képezi. A teendőkről szóló oldalt a gyűjtemény kurátorai szerint még soha nem állították ki. Leonardo jegyzeteit gyakran tükörírással írta: vagy azért, hogy megakadályozza, hogy riválisai ellopják a gondolatait, vagy pedig azért, hogy a gyakorta "felforgatónak tartott" tudományos elméleteit palástolja, leginkább katolikus egyház elől. 2012. április 8., vasárnap