Az 1995-ben alapított LAM-díj célja, hogy példaadó közlések jutalmazásával növelje a szerzői kedvet és a tudományos munka, valamint publikálás színvonalát. A LAM-díj maga egy Aszklépioszt ábrázoló bronzplakett, amely – a magyar orvostudományi folyóiratok között egyedülálló módon – pénzjutalommal is kiegészül. A 2010. január–december között a LAM-ban megjelent legjobb közlemények díjának ünnepélyes átadására 2011. október 17-én, a Barabás-villában került sor.

A LAM-díj bronzplakett

A díj elbírálását egy a LAM által felkért, független, háromfős bizottság végezte: Dr. Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatási igazgatóhelyettese, dr. Bély Miklós professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház patológus főorvosa és a bizottság elnökeként dr. Banai János professzor, az Állami Egészségügyi Központ Gasztroenterológiai Osztályának vezető főorvosa. Az ünnepségen a Literatura Medica Kiadó, illetve a LAM szerkesztősége részéről jelen volt Cserni Tímea, a kiadó igazgatója, prof. dr. Farsang Csaba és dr. Kapócs Gábor, a LAM főszerkesztői, prof. Dr. Nemesánszky Elemér emeritus főszerkesztő, továbbá a díjakat szponzoráló cégek képviselői is. A díjak kiosztását dr. Németh Éva, a LAM főszerkesztő-helyettese vezette fel, aki köszönetet mondott a bírálóbizottságnak azért, hogy eleget tett a fáradságos és felelősségteljes feladatnak, amelyet a közlemények elbírálása jelentett.

LAM-díj közönsége

Az elbírálás fő szempontjai a bizottság megfogalmazása szerint a következők voltak: 1. A téma sokak érdeklődését keltse fel. 2. Több szakma számára legyen hasznos. 3. Valamilyen szempontból legyen példamutató a hasonló jellegű munkákhoz. 4. Alapos ismeretanyagot, kutatómunkát bizonyítson. 5. A megfogalmazás legyen világos, magyaros, olvasmányos. A díjakat Cserni Tímea és a támogatók együtt adták át.A díjazottak pár szóval ecsetelték tudományos munkájuk hátterét. Többek között Papp Szidónia arra hívta fel a figyelmet a pályakezdő orvosok jövőképével foglalkozva, hogy a tanulmány megjelenése óta eltelt idő még vészesebb helyzetet eredményezett, mellyel mindenképpen és azonnal foglalkozni kell. Nagy András Csaba „közkórházi orvosként” nagyra értékelte a díjat, valamint említést tett arról, hogy az orvosok terhelő és fárasztó élete mellett lehet tudományos munkát is folytatni. Szabolcsi Orsolya rezidensként fontos ösztönzésként értelmezte az elismerést, hogy a jövőben is folytassa kutatásait. Vokó Zoltán írásaival kapcsolatban megjegyezte, hogy a bizonyítékokon alapuló orvoslás félő, hogy áldozatul esik a dogmatikus gondolkozásnak. Kialakul egy saját intézményrendszer, annak saját papjai, ugyanakkor a gyakorló orvosoknak kevés lehetőségük marad arra, hogy teljes mélységében megismerjék, hogyan hozzák létre ezeket a bizonyítékokat és hogyan alkalmazzák azokat a gyakorlatban. Az idén először közönségdíj átadására is sor került. Dr. Szalai Csaba az MTA-SE Molekuláris Immunológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa elmondta, hogy rengeteg szakirodalmat olvas, javarészt angolul, a LAM-ban megjelent szakcikkeket azonban mindig figyelemmel kíséri.

balról-jobbra: Papp Szidónia, Túry Ferenc, Nagy András Csaba, Szabolcsi Orsolya, Szalai Csaba, Vokó Zoltán

A Literatura Medica Kiadó munkatársai meglepetéssel szolgáltak a LAM emeritus főszerkesztőjének, Nemesánszky Elemérnek a régóta várt Arcok és harcok című, Kapócs Gábor és Nemesánszky Elemér által jegyzett, ez alkalomra megjelent könyvvel, melyben Frenkl Róbert alapító, egykori főszerkesztő által útjukra indított töprengők és a a LAM-ban megjelent, a szakma nagyjaival készített interjúk válogatása találhatók.

Kapócs Gábor és Nemesánszky Elemér

Frenkl Róbert első, 1990-ben írt töprengésében így ír: „Hiszek az írott, a kimondott szó erejében. Tudom, hogy a hangos gondolkodás, a nyilvánossággal megosztott töprengés nagy felelősséget hordoz. Kérdezek hát inkább az alábbiakban, válaszokat keresve, egyúttal lehetőséget kínálva a továbbgondolkodásra.” Ezt az életfilozófiát követték a későbbi töprengők írói is. „Egy korszak határhoz érkezve, egy korszak lezárásaként megszületett korrajz” – e mondattal adta át Kapócs Gábor az emeritus főszerkesztőnek a kiadványt. A közönség soraiból egy felszólaló méltatta a LAM és internetes honlapja, az elitmed.hu elkötelezett kultúraközvetítő szerepét is, kiemelte az orvosi lapok között egyedülálló módon képviselt ismeretterjesztő, művészeti, kultúrtörténeti kérdésekkel foglalkozó írásait, valamint az orvoslással összefüggő, de komoly társadalmi, szociológiai érintettséggel bíró interjúit. E munkáért külön dícséret illeti Nagy Zsuzsanna kulturális szerkesztőt, mondta. Az ünnepélyes díjátadót Rácz Gabriella lenyűgöző Bach-hegedűjátéka zárta.

Rácz Gabriella

A LAM-díj nyertesei hat kategóriában és a díjazás indoklása: I. Eredeti közlemény, klinikai tanulmányok A pályakezdő orvosok jövőképe és egészségi állapota. LAM 2010;6-7:423-429. Szerzők: Papp Szidónia, a Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet munkatársa, prof. dr. Túry Ferenc az intézet igazgatója. Indoklás: Az elmúlt években az egészségügyben világszerte szembesülnünk kell a szakemberhiánnyal, ami hazánkban a katasztrófa képét vetíti előre. A fokozott megterhelés, a kiégési szindróma világjelenség, azonban Magyarországon speciális nehézségek miatt nagy az orvoselvándorlás is. A szerzők kitűnő munkájukban a 2008-ban végzett orvostanhallgatók körében készítettek felmérést, részben a képzésről, részben a hallgatók testi-lelki állapotáról és jövőképükről. Az eredmény szinte tragikusnak mondható, főleg a kiégési jeleket, a pszichés állapotot és a jövőképet illetően. Rövidített változatban, szinte vészjelzésként, érdemes lenne ismételten a közmédiában is megjelentetni. A díjat az MSD Pharma Hungary Kft. szponzorálta. II. Összefoglaló közlemények A cardiovascularis prevenció – A kockázat csökkentésének lehetőségei. LAM 2010;8:465-471. Szerző: Dr. Nagy András Csaba, a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórházának belgyógyász főorvosa. Indoklás: Nem lehet vitás, hogy a lakosság egészségügyi ellátásának alapja a megelőzés, az egészségtudatos életmódra nevelés kellene, hogy legyen. Magyarország a cardiovascularis betegségek és halálozás terén, sajnos, rossz helyen áll. A szerző részletesen elemzi a lehetőségeket, ismerteti a gyógyszerekkel kapcsolatos legújabb adatokat. Felhívja a figyelmet az egyén és az orvos felelősségére is. Eredményes megelőzés csak egyénre szabott kezeléssel, figyelemmel, jó orvos-beteg kapcsolattal valósítható meg. A cikk üzenete mindannyiunk számára megszívelendő, orvosként és netán leendő betegként is. A díjat a Novo Nordisk Hungária Kft. támogatta. III. Rezidensek fóruma Központi idegrendszeri vérzéssel szövődött Wegener-granulomatosis. LAM 2010;11:737-742. Szerzők: Dr. Szabolcsi Orsolya, dr. Szántó Antónia, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum III. Sz. Belklinika Klinika, Immunológiai Tanszék munkatársai, prof. dr. Zeher Margit, tanszékvezető. Indoklás: A dolgozat mintapéldája lehet nemcsak egy rezidens alapos munkájának, hanem természetesen egy ritka és súlyos betegség példás ellátásának is. A szerző az eset kapcsán bemutatja a betegséget, a lehetséges szövődményeket, diagnosztikus és terápiás lehetőségeket, ami minden orvos számára hasznos olvasmány, hiszen a nem specialisták ismereteinek felfrissítésében is segítséget nyújt. A munkán jól érezhető a kiváló tanítómester igényessége, ami szintén mindannyiunk számára példa, hiszen jövőnk múlik azon, hogy milyen utódokat nevelünk. A díjat szponzorálta a Janssen Cilag Kft. IV. Klinikopatológia – Klinikusok és patológusok együttműködése A colorectalis carcinomák multidiszciplináris szemléletű patológiai vizsgálata – A biopsziás mintától a K-Ras-mutáció-analízisig. LAM 2010;9:599-605. Szerző: Dr. Bogner Barna, a Tolna megyei Balassa János Kórház Patológiai Osztályának vezető főorvosa: Indoklás: A colorectalis carcinomák előfordulása hazánkban is igen magas, sajnos a szűrés még mindig nem valósult meg. A kezelés azonban eredményesebb, és ez nem kis részben a patológia fejlődésének köszönhető, ami az onkológiai kezelést meghatározza. A szerző a nagy anyagot feldolgozó munkában kulcsfontosságú kérdésekre hívja fel a figyelmet, amelyek azonban anyagi vagy személyi okok miatt távolról sem valósultak meg mindenütt. A munka jelentőségét éppen az adja, hogy gyakorlati útmutatót nyújt patológusoknak és klinikusoknak egyaránt az együttműködésről, ami a sikeres gyógyítás feltétele. A kategória díjazását a MSD Pharma Hungary Kft., a Novo Nordisk Hungária Kft. és a Janssen Cilag Kft. együttesen szponzorálta. V. Orvoslás és társadalom A betegágy melletti döntéselemzés kiskátéja, 1–3. rész. LAM 2010;6-7:417-422., LAM 2010;9:613-617., LAM 2010;11:769-771. Szerző: Dr. Vokó Zoltán, az ELTE Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Indoklás: A három részből álló sorozat arra vállalkozik, hogy „szókratészi dialógusok formájában megismertesse az olvasókkal az orvosi döntéselmélet kvantitatív modelljét, megmutassa, hogyan lehet a klinikai vizsgálatokból származó eredményeket felhasználni a betegágy melletti döntéshozatalban.” A régebben közismert, ma már kevéssé használt és éppen ezért újszerűnek ható, szellemes „kérdezz-felelek” módszer segítségével több érdekes esetet elemez a szerző. Külön érdeme, hogy „kiskátéjában” a párbeszédes módszer, az esetbemutatások, a gyakorlófeladatok, valamint az összefoglalók segítségével az egészségügy és a közgazdaságtan határterületének bonyolult fogalmai is közérthetőbbé válnak. A díjat a Literatura Medica Kiadó szponzorálta. VI. Közönségdíj Az asthma genomikai háttere. LAM 2010;20 (12):835-841. Szerző: Dr. Szalai Csaba, az MTA-SE Molekuláris Immunológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. A közlemény absztraktja: Az asthma genomikai szempontból a multifaktoriális betegségek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a betegség iránti hajlamot több (feltételezések szerint több száz) gén kölcsönhatása eredményezi, ráadásul a betegség megjelenéséhez nemcsak genetikai, hanem környezeti tényezők is szükségesek. Az elmúlt években a betegségek genomikai hátterének kutatásában előtérbe kerültek a prekoncepció vagy hipotézis nélküli vizsgálatok, amelyek nem igénylik a betegség patomechanizmusának előzetes ismeretét, így lehetővé teszik új anyagcsereutak felfedezését. Ebben a közleményben a szerző bemutatja az elmúlt néhány évben két ilyen módszerrel, a pozicionális klónozással és a teljesgenom-aszszociációs vizsgálattal az asthmával kapcsolatba hozott géneket. A gondos tervezés, a vizsgálatokba bevont nagy populációk, a robusztus genomikai és bioinformatikai módszerek valószínűsítik, hogy az így azonosított gének valóban fontos szerepet játszanak a betegségben, és a jövőben terápiás célpontként is szóba jöhetnek. A LAM Közönségdíját a Bayer Hungária Kft. szponzorálta. eLitMed.hu Gyimesi Ágens, Németh Éva dr.