Hírvilág

Lottózó stroke-betegek

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A stroke-betegekben előforduló féloldali látótérkiesés vizsgálatára lottójátékot alkalmaztak egy ausztrál vizsgálatban. A kutatók szerint a gyors, egyszerű és játékos tesztet egyrészt a tünetek súlyosságának megállapítására, másrészt a rehabilitációs programok kidolgozásához is fel lehet használni. A stroke-ot elszenvedett betegek egy része egyáltalán nem vesz tudomást környezete egyik térfeléről: nekimennek a tőlük balra eső tárgyaknak, csak a tányér jobb oldaláról esznek, vagy rendszeresen csak a bal lábukra vesznek zoknit és cipőt. A zavarbaejtő jelenség, amelyet úgy is szoktak jellemezni, mintha a beteg "mágneses vonzalmat" érezne a látótér egyik feléből érkező vizuális és egyéb ingerek iránt, a jobb oldali agyfélben stroke-ot elszenvedett betegek mintegy 45%-át érinti. Tobias Loetscher, a Universty of Melbourne kutatója és kollégái 20 stroke-beteget és 17 kontrollszemélyt vizsgáltak egy egyszerű lottójátékon alapuló teszttel. A résztvevőknek először hat számot kellett egy lottószelvényen ceruzával bejelölniük. Az egyik térfelet negligáló betegek, ahogy az várható volt, általában a szelvény egyik oldalán lévő számok közül választottak, és negligálták a másik oldalon lévőket. Több korábbi vizsgálat is arra utalt, hogy ha számokra gondolunk, általában egy balról jobbra haladó számegyenes mentén képzeljük el őket. Ezért a vizsgálat második részében a résztvevőket arra kérték, hogy spontán, lottószelvény segítsége nélkül nevezzenek meg hat számot. Néhányan azok közül a betegek közül, akik az előző kísérletben "felemás" módon választottak, ebben a feladatban csak kisebb számokat neveztek meg. Ez az eredmény arra utal, hogy ezek a betegek "nem fértek hozzá" a képzeletbeli számegyenes jobb oldalához, vagyis esetükben a látótérkiesés nemcsak a valós, hanem az elképzelt terekre is vonatkozott. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy ez az érdekes jelenség csak a betegek kisebb részében figyelhető meg. Az ilyen egyszerű, betegágy mellett végezhető teszteket a kutatók reményei szerint arra is lehet használni, hogy a betegek személyére szabott, hatékony rehabilitációs eljárásokat dolgozzanak ki. Például azokat a betegeket, akik negligálták a valódi lottószelvény egyik felét, de amikor fejből kellett megnevezniük számokat, nem választottak másképp, mint a kontroll személyek, meg lehetne tanítani, hogyan pásztázzák a "való világ" számukra kieső, de képzeletükben megjeleníthető felét. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Forrás: Cortex 2010; 46(5):685-90.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.