Ön helyesen táplálja kisgyermekét?
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Felmérés felmérést követ, és lesújtó ténymegállapításokat közöl valamennyi. Szinte folyamatosan halljuk, hogy a kisiskolás korosztály beteg. Minden negyedik gyerek túlsúlyos, elhízott, sok a cukorbeteg, a szív- és érrendszeri problémákkal élő, rosszak a fogaik, krónikus vashiányuk van, teljesítményzavarokkal, gyenge izom- és immunrendszerrel élik napjaikat. Mindez alapos indok arra, hogy ingyen és bérmentve megkapják - ahol erre lehetőség van - napi iskolaalmájukat vagy pohár tejüket. Csakhogy ez már nem elég.
A vészhelyzet felismerését jelzi, hogy jogszabály készül a gyermekegészségügy védelmére, miszerint az egészségtelen ételeket áruló gyorséttermek portékáit megadóztatják, hogy az így nyert anyagiakat megelőzésre, felvilágosításra fordítsák a jövő generációjának egészsége érdekében. Ezentúl tilos lesz a hamburger mellé reklámajándékot, játékot adni a fogyasztóknak, és az édesített üdítők - köztük a kóla - sem reklámozhatók gyerekcsalogató módszerekkel. A gyorséttermi kínálatban kötelező részletes tájékoztatást nyújtani a termékek összetételéről, ezen túl viszont már a vendég joga a döntés: elfogyasztja vagy mellőzi a számára kétségkívül káros étket. Megtiltani nem lehet senkinek az önrontó életmódot.
Rékasy Balázs orvos-közgazdász azon a véleményen van, hogy néha, ha megkíván valaki egy gyorséttermi terméket, és még egy kólát is leereszt rá, még nem történik megbocsáthatatlan vétek, de a bűnismétlés mindenképpen kerülendő. Elrettentésként említi a szakember, hogy egy átlag magyar fogyasztó hetente másfél kiló cukrot eszik meg különféle ételekben, és a megengedettnél jóval több só, valamint zsiradék is kerül a szervezetébe.
A táplálkozás kétségtelenül az egyik legnagyobb és legnépszerűbb élvezeti élmény, ráadásul olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy könnyen, gyorsan jutunk hozzá a legkívánatosabb, ínycsiklandozó ételekhez. Ennek ellenére tudni kell nemet mondani önmagunknak és családunknak, környezetünknek is, a lehetőség nem ment fel senkit a felelősség alól.
Az egészségtelen táplálkozási szokások világszerte terjednek. A „népegészségügyi termékdíj” éppen ezért kerül több külföldi országban is bevezetésre, de végső soron jogszabályokkal nem lehet senkinek „befogni a száját”, nem lehet eltiltani az enni szerető, de helyes táplálkozást nem ismerő embert az egészségtelen táplálkozási szokásoktól.
A táplálkozás egészsége kora gyermekkorban kezdődik, és megtanulható. Mégpedig elsősorban családi körben, a szülők példáján és segítségével, a korszerű, tudományosan megalapozott ismeretek alkalmazásával. Szakemberek szerint az 1-3 év közötti időszak az a kritikus néhány év, amikor ennek el kell kezdődnie. Nemcsak azért, mert a kisgyermekek evéssel kapcsolatos szokásai ekkor kezdenek kialakulni - nevezetesen a szalvéta- és evőeszköz-használat, a kézmosás, fogmosás -, hanem mert ebben a korban a legintenzívebb a fejlődés és növekedés is.
Mindez elsődlegesen az anyák felelőssége. Bár a legutóbbi felmérés során az derült ki, hogy nálunk az anyák meglehetősen öntudatosan állítják, tudják mit kell adni az 1-3 éves gyermeknek, a gyakorlat sajnos nem ezt igazolja. Ebben az időszakban a kicsik emésztőrendszere még nem elég fejlett a felnőtt menük elfogyasztására, könnyű, tápláló ételekre van szükségük, amelyben a cukor kizárt, édességet legfeljebb gyümölcs révén lehet szervezetükbe juttatni.
A gyermek táplálkozása szempontjából ez a kor mindenképpen döntő, és nagy hatással van felnőttkori egészségére. A kiegyensúlyozott fejlődéshez minőségi táplálékot kell kapni a kisgyermeknek, miként Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke hangsúlyozza. - A helyes táplálkozás nem csak ízlésbeli, életmódbeli kérdés, hanem a fejlődésben, bizonyos betegségek megelőzésében is óriási a szerepe, és egy életre rögzülnek a helyes választások. Az anyák fele azonban nem tudja, mit jelent az 1-3 évesek helyes táplálása. Nem elég megetetni, jóllakatni a kicsit, hogy tele legyen a hasa, és szép, kövér legyen. A gyerek nem kis felnőtt, ha fogai kibújtak, akkor sem eheti ugyanazt, mint a család többi tagja. De az anyák többsége tájékozatlanság, kényelemszeretet, időhiány miatt nem főz külön a gyereknek, így a kisgyermek szervezete nem képes alkalmazkodni a szükséges átmenethez, amely korosztálya és a felnőttek étkezése között húzódik. Az 1-3 évesek 65 százaléka nem korosztályának megfelelő ételt fogyaszt, holott ma már kiváló bébiételek és gyermekitalok állnak rendelkezésre, és kis módosítással a felnőtteknek készített ételt is „babásítani” lehet.
Az anyák többsége nem figyel erre, ezért a megengedettnek négyszerese a korosztály sófogyasztása, a kicsik 30 százaléka eszik szinte naponta virslit, felvágottat, olykor még rántott húst is. A kicsik 62 százaléka kap naponta többször is tehéntejet, holott ebből már fél liter fedezi a napi fehérjeszükségletet. Ha nem szoptatják a babát, akkor is az anyatejhez legközelebb álló tejalapú tápszer fogyasztása javasolt - magyarázza a szakember.
A szülők sok táplálkozási hibát vétenek ebben a fejlődés szempontjából kritikus életszakaszban, pedig 1-3 éves korban a helyes táplálás tétje az egészséges felnőttkor. Akár étkezési-egészségügyi illemtannak is nevezhetnénk azt a szakmai ajánlást, amelyre nagy igény és szükség mutatkozott. A hiánypótló szakirodalmat - amelyet a Magyar Gyermekorvosok Társasága készített el - gyermekorvosok és védőnők kapják meg, hogy megfelelően tájékoztathassák a kisgyermekes édesanyákat a gyermekek táplálásával kapcsolatban.
Most, hogy rövidesen nemcsak kézbe vehetik a szakmai eligazítást a gyermekorvosok, védőnők és gyermekekkel foglalkozó szakemberek, hanem szakszerű tanácsokkal el is tudják látni az anyákat, remélhetőleg kedvezően változik a helyzet: az ételstratégia életstratégiává válik.
2011. 06. 17.
MTI
Kapcsolódó anyagok: Rizikófaktor - Megvan benned?
Étrendi változtatásokkal csökkenthető a cukorbetegség kockázata
Korszerűtlenül táplált kisgyermekek
A „hamburgeradó” kapcsán a finomított élelmiszerekről
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Idegtudományok
A szédülés, a bizonytalanság és az egyensúlyzavar a sürgősségi osztályos megjelenések mintegy 4%-ában szerepel vezető panaszként. Sürgősségi osztályos körülmények között a fő kihívást a jóindulatú vestibularis kórképek és a veszélyes, központi idegrendszeri kórképek differenciálása jelenti. A hátsó keringési stroke-ok mintegy 20%-ában a szédüléssel asszociáltan nincs jelen nyilvánvaló neurológiai tünet, sőt a klinikailag BPPV-ként diagnosztizált esetek mintegy 5%-ában, a neuritis vestibularisként diagnosztizált esetek 25%-ában valójában stroke áll a panaszok hátterében. Egy gyakran alkalmazott megközelítés a cardiovascularis rizikófaktorok felmérésén alapul, ugyanakkor ezt a stratégiát sok kritika éri a túlzottan gyakran indikált koponya-CT-vizsgálatok miatt, melynek szenzitivitása a hátsó keringés ischaemiás eltéréseire csupán 16–42%. A DWI MR-szekvencia ennél jóval érzékenyebb, ugyanakkor sokkal drágább és sokkal nehezebben hozzáférhető. Ezek a megfontolások kiemelik egy objektív, klinikai tüneteken alapuló diagnosztika fontosságát, melyek megfelelnek a költséghatékonyság kívánalmainak, mégis kellően magas a diagnosztikai pontosságuk. A HINTS vizsgálat (Head Impulse, Nystagmus, Test of Skew) az AVS differenciáldiagnoszikájában magas pontosságot mutat: neurooftalmológusok által validálva a stroke diagnosztikájában 100%-os szenzitivitást és 96%-os specificitást mutat. A szemmozgásvizsgálatokbban nem jártas sürgősségis orvosok körében ugyanakkor valószínűleg kevésbé kedvezően alakulnak ezek a mutatók. E célból alkották meg a STANDING diagnosztikus algoritmust, mely a nystagmus, a head impulse-teszt, a járásvizsgálat és pozicionális tesztek kiértékelésén alapszik. A tüneteken alapuló vizsgálatok mellett egy stroke rizikóbecslő skála, például az ABCD2 alkalmazása is hasznos lehet bizonyos körülmények között.
Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.
Klinikum
Melyik a leggyakoribb diabetes-forma felnőtteknél? – gyakran kérdezik az orvosi egyetemistáktól, és a választ kötelező fújniuk...
A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.
A mellrák a hölgyek körében a leggyakrabban előforduló daganattípus, amely világszerte a nők 10-12 százalékát érinti, és évente mintegy 2200 életet követel Magyarországon! Ennek oka, hogy a többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget, miközben az időben felfedezett és diagnosztizált emlődaganat sokkal hatékonyabban gyógyítható! Mivel a betegség kezdeti stádiumában tünet- és panaszmentes, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a szűrővizsgálatok és a helyesen végzett, rendszeres önvizsgálat fontosságát! A legközelebbi mammográfiás szűrőnapon, október 30-án, pénteken 15 órától 20 óráig várják az SZTE Radiológiai Klinika Női Diagnosztikai Osztályán a beutalóval rendelkező hölgyeket szűrővizsgálatra.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás