Hírvilág

Inkontinencia a sok evéstől

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Azoknál a nőknél, akik túl magas kalóriatartalmú ételeket esznek, ráadásul zsírosakat, nagyobb eséllyel alakul ki vizeletinkontinencia, teljesen függetlenül attól, hogy milyen súlyúak egyébként. Az American Journal of Epidemiology áprilisi számában megjelent tanulmány szerint léteznek olyan rizikótényezők, amelyek a táplálkozási szokásokkal összefüggenek, de a testsúllyal nem. A vizeletinkontinencia egyik alapvető kockázati tényezője a túlsúly, főleg a hasi régióban, nem véletlen, hogy a súlyfelesleg leadásával jelentősen csökkenthetők a kínzó tünetek, illetve az ideális testsúly megtartásával a betegség kialakulása is megelőzhető. Azonban az is elképzelhető, hogy nem elsősorban a fogyás miatt, hanem a jobb étrend és a nem mozgásszegény életmód miatt csökkennek a panaszok. A kérdés megválaszolásához amerikai kutatók 2060 bostoni nőt kértek meg 30 és 79 éves kor között, hogy vegyenek részt egy általános egészségügyi felmérésen. A kérdezőbiztosok rögzítették a válaszadók étkezési és életmód jellemzőit, illetve azt, hogy jelentkeznek-e náluk vizelési panaszok, majd rögzítésre kerültek a magasságuk, súlyuk és derék körméretük adatai is. A felmérésben résztvevők több mint 12%-ánál közepes vagy komoly vizeletinkontinenciát állapítottak meg – azaz, legalább hetente enyhébb vizeletcsepegés, illetve havi legalább egyszeri komolyabb vizeletvisszatartási panasz jelentkezett náluk. A kialakulás kockázata majdnem háromszorosa volt azoknál, akik a legmagasabb kalóriabevitelt biztosító étrendet követtek (a válaszadók 20%-a), azokhoz képest, akik a legkevesebb kalóriamennyiséget fogyasztották étrendjükben. De hasonló kockázatnövekedés volt tapasztalható azoknál a nőknél is, akik az étkezéseik során fogyasztott zsírt a legnagyobb arányban telített zsírokból fedezték (ezek többnyire az állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg). Ezek az eredmények pedig akkor sem változtak szignifikánsan, ha a nők életkorát, súlyát és esetleges, a kórtörténetében szereplő komoly betegségeket, mint a diabéteszt vagy szív- és érrendszeri megbetegedéseket is figyelembevéve súlyozták az adatokat. Egyelőre a kutatók is azt javasolják az inkontinenciában szenvedőknek, hogy olyan diétát kövessenek, amellyel képesek leadni felesleges testsúlyukból, amelyben igen eredményes lehet a telített zsírokat tartalmazó kalóriában gazdag élelmiszerek helyett a többszörösen telítetlen zsírokat tartalmazó étrendet választanak. De a kutatók ugyanezt javasolják a túlsúllyal nem küzdő, de vizelési panaszokat tapasztaló nőknek is, ugyanis az egyik legérdekesebb összefüggés, amire a vizsgálat rámutatott, hogy a bevitt kalóriák és a vizelési inkontinencia közötti kapcsolat a legerősebben a normál testsúlyú, vékony nőknél volt érzékelhető. Az azonban egyelőre nem világos, hogy miért gyakorolnak ilyen hatást az ételekkel bevitt zsírok a vizeletinkontinencia kialakulására, de a jelenleg legvalószínűbbnek tartott ok a szervezetben fennálló krónikus gyulladás jelenléte a szakemberek szerint. Más vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy azok az emberek, akiknek a szervezetében nagyobb mennyiségben vannak jelen bizonyos gyulladáskeltő anyagok, gyakrabban szenvednek valamilyen húgyúti megbetegedéstől vagy vizelési panasz miatt – a szervezetben a többszörösen telítetlen zsírokkal szemben nagyobb arányban jelen lévő telített zsírok gyulladáskeltő hatással bírnak. Ráadásul a pluszkalóriák is hatást gyakorolnak a vizelési panaszokra, mivel több kalória, több idegrendszeri aktivitást jelent a szervezetben, ez pedig a húgyhólyagra ugyanúgy kifejti a hatását, mint más szerveinkre. A kutatás során vizsgált nőknél a legmagasabb kalóriabevitel napi 2400 kalória volt, a legalacsonyabb pedig naponta 840 kalória. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyag: American Journal of Epidemiology

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.