A hírek szerint hamarosan a napvilágra kerülnek a Vatikáni Titkos Levéltár anyagai, melyet V. Pál utasítására 1610-ben választották el a Vatikáni Könyvtártól. Ezekből anyagaiból rendeznek kiállítást 2012 februárjában a levéltár alapításának 400. évfordulója alkalmából) a Capitoliumi Múzeumban, Lux in Arcana, Fény a rejtekben címmel. A levéltár alapítása óta ez lesz az első alkalom, hogy ezek az értékes iratok elhagyják a Vatikánt.

A levéltár Európa legértékesebb történeti forrásainak tára: itt található VIII. Henrik házasságának érvénytelenítését kérő levele is, Michelangelo levelei, a Galileo Galilei és Giordano Bruno elleni inkvizíciós per részletei is.

Nagy tudós vagy összeférhetetlen alak?

Egy ember megítélése igen sokrétű lehet. A balgák néha hőssé válnak, és előfordulhat, hogy egy, a kortársak szemében csupán bosszantóan arrogáns figura hőssé válik, és értelmének villanófénye olyan összefüggésekre világít rá, melyek több száz év múlva válnak bizonyítottá.
Giordano (nolai) Brunót szinte mindenünnen kitiltották. A tudományos intézmények, egyetemek sorra bezárultak előtte. Londonban mint mágus és a teológia doktora jelent meg. Prágában II. Rudolf császár, aki a legeszementebb okkultizmust is lelkesen pártolta máskülönben, őt nem kedvelte, 300 tallért adott Brúnónak, csak hogy elhagyja a várost. Tycho Brahe csillagász azt mondta róla: neve: nolai (nulla) Brúno, jól tükrözi, mennyit ért a kozmológiához.

Legalább három egyház tagadta ki, Egymásnak ajánlgatták a különböző diplomáciai követségek, angolok, franciák dobálták, és nem volt olyan jóakaratú pártfogója, aki meg ne bánta, hogy belé botlott. Egyikük úgy vélte, csak úgy szabadulhat meg tőle, ha az inkvizíció kezére juttatja.

Giordano Brunót úgy tartjuk számon, mint olasz gondolkodót, filozófust, vándorhumanistát, a reneszánsz kor egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb alakját. Máglyahalála óta a tudomány mártírja és az egyházellenesség egyik hivatkozási pontja.
Életművével a felvilágosodás előfutára, akire a humanisták és a különböző ezoterikus iskolák is szívesen mutatnak.

És legfőképpen: a tudomány lovagja, aki tudományos meggyőződéséért mindent kockára tett, még az életét is. Giordano Bruno végül a Római Inkvizíció kezébe került, mert szerzetesként egykor engedelmességi fogadalmat tett, és hivatalosan soha sem bocsátották el a domonkos rendből.

Hosszú inkvizíciós eljárás után 1600.február 17-én a katolikus egyház veszedelmes eretnekké nyilvánította, és Rómában, a Campo de' Fiorin elégették. Egyes források szerint kivégzése előtt kivágták a nyelvét, hogy ne beszélhessen a tömeghez.

Panteista nézeteket vallott, az volt a meggyőződése, hogy Isten és a teremtés azonos. Isten határtalan, tehát a világmindenségnek is annak kell lennie. S ezek szerint a világ a miénkhez hasonló számtalan univerzumból, világegyetemből álló örök anyagi valóság, amelyet a szellemi Világlélek-Isten formál, alakít, ám mindez alá van vetve egy magasabb isteni létminőségnek, amely nem más, mint a mindent átható Gondviselés, amely a platóni Egy ideájának megfelelője és amely belülről való kibontakozás révén hozza létre és működteti a világot.

Egyes források szerint nem azért küldték hosszas huzavona után máglyára, mert korszakos tudományos felfedezést tett, miszerint látható csillagok tulajdonképpen távoli Napok, körülöttük ugyanígy bolygók keringhetnek, s azokon a földihez hasonló élet lehetséges. Hanem, mert rendkívül tiszteletlen és provokatív módon támadta a vallás alaptéziseit, többek közt hosszasan bizonygatta, hogy Jézus valószínűleg nem lehetett több mint ember, „aki által az istenség kinyilatkoztatott". És szerinte Jézust inkább fölakaszthatták - s nem keresztre feszítették - mint nagy varázslót.

Giordani Bruno az örök anarchista, a megfoghatatlan tudásra éhező szellem alakja, akit arrogáns modora és összeférhetetlen természete folyton bajba sodor, aki bár alkalmazkodni igyekszik, mindig szétfeszíti a kereteket. Nem volt korának olyan tabu témája, amit megkímélt volna, olyan eretnek tana, amelyet meg ne vizsgált volna közelről, az arianizmustól kezdve a gnózisig, a kálvinizmustól a mágiáig.

„Imádkozzatok Istenhez, hogy változtasson benneteket szamárrá, ha még nem volnátok szamarak. [...] Azok voltak a világ balgái, kik a vallást, a ceremóniákat, a törvényt, a hitet, az életrendet megalapozták; a világ legnagyobb szamarai, akik minden társasági életet és szokást nélkülözve minden más értelmet és tudást állandó pedantériává változtattak."- nyilatkozta tudós kollégáiról.

Természettudományos téziseit ezoterikus spekulációkból vezette le, ám Giordano Bruno kozmológiai felismerései a természettudományok úttörőjévé tették. Leginkább a barokk eredeti filozófusának lehetne nevezni őt, akinek a végtelen és örök univerzumról szóló korszakos elképzelését csak az ősrobbanás elmélete cáfolta meg.
Írásai 1965-ig index alatt álltak.

Nagy Zsuzsanna