Hírvilág

Szöveg nagyítása:

-
+

Bélmosás, keserűsós-olajos tisztítókúra, őssejtstimulálás, talpon át kiürülő mérgek – csak néhány a sok „fantasztikus módszer” közül, amelyekkel megőrizhetjük egészségünket, ha néhány tíz- vagy százezer forintot rászánunk. Miközben a felmérések arról szólnak, hogy a magyar lakosság egészségkultúrája, személyi- és pszichoszomatikus higiéniája „a béka feneke alatt van”, hogy két tubus fogkrémet és egy fél fogkefét használunk el évente fejenként, és másfél millió honfitársunk azt sem tudja, mi is az a fogmosás. Az ellentmondásra dr. Zacher Gábor toxikológus, a Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ osztályvezető főorvosa világított rá sajátos humorral fűszerezetten, ám tudományos igényességgel a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Természetgyógyászati Szakmai Tagozatának csütörtöki továbbképzésén. Egy színvonalas és meggyőző egészségügyi stand-up comedyt hallhatott tőle a közönség.

Zacher Gábor (fotó: Thaler Tamás)


Pedig komoly dolgokról volt szó, mert Zacher Gábor többször is feltette azt a kérdést: és hol van ilyenkor a szakma? Miért nem szólnak a kerítést nevetve átugró nyugdíjasok képével reklámozott, örök fiatalságot ígérő „terápiák” valós hatékonyságáról? Mert ha mindaz igaz lenne, amit a lúgosító, salaktalanító, méregtelenítő kúrákkal ígérnek az embereknek, „hát soha nem halnánk meg”. – Néhány csodaszert azért én magam is kipróbáltam – vallotta be közönségének a toxikológus, hozzátéve azért, hogy leginkább az édesanyja bíztatására ült a hajhullás megállítását ígérő Patientia hajnövesztő szeres dunszttal a fején, vagy rudakkal a kezében, amelyeknek az illatanyag- és latexallergiáját kellett volna elmulasztaniuk mágnes terápiával, ahogyan a több száz liternyi csalánteának is a túlérzékenységet okozó mérgeket kellett volna kiüríteni a szervezetéből. Persze a haj ment, az allergia maradt, és amikor a gumiallergia miatt az egykor tehetséges sebésznek induló Zacher doktornak le kellett tennie a szikét, és a toxikológiára nyergelt át, napi kapcsolatba került a méregtelenítéssel. – A méregtelenítés jó szó, csak nem jól használjuk – mondta, sorolva a természetgyógyászati tevékenységről szóló, tizenöt éve hatályos miniszteri rendeletbe foglalt méregtelenítés elfogadott módszereit, amely történhet többek között bőrön, tüdőn, vesén keresztül, kólonhidroterápiával vagy böjttel. Azt már a tudományos módszerekben hívő orvosként tette hozzá, ezek szakmailag nem megalapozott terápiák, a hagyományos medicina ezeket nem ismeri, a méregtelenítést pedig fagyállómérgezetteknél szokás alkalmazni. Minden a rák ellen A hagyományos medicinában szintén ismeretlen a B17 vitamin, ellenben az amygdalinnal – amelyet ma általános csodaszerként B17 vitamin néven kínálnak – amivel már az ókor „nagy toxikológus kutatója” Menes fáraó is sokat kísérletezett, több száz rabszolgát áldozva fel a tesztjei oltárán. De úgy tűnik, hiába. „Csak most, csak neked” akció keretében 250 ezer forintért a rákos betegeknek injekció formájában is ajánlják a sárgabarackmag kivonatát, ami a szervezetbe jutva ciánsavvá alakul, daganatterápiás hatása persze egyáltalán nincs. Az ezüstkolloid erősíti az immunrendszert, hatásos a rák, egyes vélemények szerint az AIDS ellen is, s már nem csak magát a szert, de a készítésére alkalmas gépet (!) is árusítanak – utóbbit személyesen tapasztalta meg Zacher Gábor, aki azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy egy, az ezüstkolloiddal több éven át önkezelést folytató férfi bőre visszafordíthatatlanul kékes-szürkévé vált. Bizonyított badarságok Az oltások tartósításához használt szerek mérgek, amelyek felhalmozódnak a szervezetben, s autizmust okoznak – így vélekedett az a házaspár is, aki kétségbeesetten kereste fel a toxikológust autista gyermekével, mondván, hogy „valamiféle rendelőben” „kétkeresztes pozitív mérgeket” mutattak ki a kicsi szervezetében. A laboratóriumi leletek persze semmiféle eltérést nem igazoltak, azóta egyébként tudományos kutatásokkal is alátámasztották, hogy nincs összefüggés az immunizálás és az idegi-fejlődési rendellenesség között. Ha az amalgámtömések feloldódnak, hogyan lehetséges, hogy több évtizedes töméseket cserélnek ki a fogorvosok? És mi történik a fogászaton a csészébe köpött maradványokkal? Mindamellett, hogy az összes környezeti higanyszennyezés csupán egy százalékát okozzák a régi fogtömések, a higany a béltraktusból nem szívódik fel, hanem a széklettel távozik a szervezetből. Ellenben a tengeri halat nagy mennyiségben fogyasztó norvégoknál bizony emelkedett higanyszint mutatható ki.

(fotó: Thaler Tamás)


A legújabb őrületként számolt be Zacher Gábor a kelátképző terápiáról, ami a szervezetben felhalmozódott nehézfémek kiürítését ígéri, miközben ilyen jellegű méregtelenítésre kizárólag például huzamosan ólommal dolgozó, mérgezett betegek esetében van szükség, egy átlagos, nem veszélyes környezetben és anyagokkal dolgozó embernek nem kerülnek mérgezést okozó mennyiségben nehézfémek a szervezetébe. Távozzatok mérgek! Lehetne sorolni vég nélkül a „népszerű” méregtelenítési technikákat. Egy „különleges” készüléket azzal azt ígérettel árulnak, hogy a talp 2000 pólusán (nem tévedés, nem pórus) – át kiszívja a mérgeket a szervezetből, amelyek elfeketítik a lábfürdőt. Igaz, hogy a víz „láb nélkül” is elszíneződik, de a magas vérnyomás meg a cukorbetegség is megmarad. Zacher Gábor „kedvence” a bélmosás, amellyel azonban már nem csak a páciensek pénztárcáját, de az egészségét is veszélyeztetik, miközben a toxikológus számtalan, halála előtt nem éppen az egészséges életmód alapelvei szerint élő beteg boncolásán vett részt, de soha nem látott a bélcsatornában „parazitafészkeket” és „vastag lerakódásokat”, amiket gyógynövényi rostokkal kellett volna kisöpörni onnan. Indokolt esetben a hagyományos medicina is alkalmaz beöntést, vagy orron át a vékonybélbe vezetett szondán keresztül bélmosást, ahogy olyan nagyszerű gyógyszereket is alkalmaz infúziós kiszerelésben, mint a silymarin, azaz a máriatövis hatóanyaga, no, nem méregtelenítésre, hanem a májcirrózis adjuváns kezelésére. Mindeközben számtalan tisztítókúra receptje kering az Interneten, vagy jelenik meg újságokban. Többek között az a keserűsós-grapefruit leves-olívaolajos recept, ami az epekövek „kihajtását” ígéri. A tíz deka (!) keserűsóval, és másfél deciliternyi olajjal kevert gyümölcslével végzett egy napos „kezelés” másnapján, újabb közel fél liternyi keserűsós oldat a „reggeli”, ennek elfogyasztása után kellene megjelennie a székletben az „apró, zöldes gombócoknak”. Már persze ha az illető túléli a kúrát, ami súlyos kiszáradást és ionháztartási zavarokat okozhat. Ugyanilyen veszélyesek lehetnek a lúgosító kúrák, hiszen a vér Ph-jával „nem lehet játszani”, abban bárminemű eltérés patológiás. Akkor már inkább jöjjön a kristálygomba, ami ugyan szintén nem gyógyítja a rákot, de legalább „ártani nem használ”. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása, a csodákat ígérő terápiák és varázslatos készülékek árusítása durva visszaélés az emberek egészségügybe vetett bizalmával – vélekedett Zacher Gábor. Azok a sarlatánok, akik ezekkel a tudományosnak nem mondható módszerekkel „dolgoznak”, a beteg ember beszűkült látásmódját és elkeseredettségét használják ki, aki csak arra tud fókuszálni, hogy meg fog halni. A „csodákat” pedig sokan elhiszik, mert el akarják hinni, mert lusták utánajárni azok valós hatékonyságának, mert meggyőzik őket, hogy jól járnak. Nem lehet néma a szakma Az orvosszakma hallgat. Még olyan esetekben is, amikor egy epilepsziás kisfiú franciaországi kezelésére gyűjtöttek pénzt a szülők, televíziókban, újságokban is megszólalva, mondván, az itthoni szakemberek nem tudják meggyógyítani gyermeküket. Ez annak ellenére is előfordulhat, hogy kiváló magyar epileptológusaink vannak, ám a kétségbeesett szülők mellett néma maradt a Szakmai Kollégium illetékes tagozata, a néző nem tudta meg, mi is ez a különleges betegség. De nem jelent meg a híradásokban sem a minisztérium, sem az OEP képviselője, hogy elmondja, ha itthon nem áll rendelkezésre a szükséges terápia, ellenben külföldön van orvosilag bizonyított módszer a gyógyításra, akkor a társadalombiztosítás kifizeti a kezelés költségeit. A közvéleményben így újra csak az csapódott le, hogy „bezzeg a sok drogosra meg piásra van pénz”. A kisfiú egyébként hazatért. És jól van. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-05-17

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kórházba került egy fiú táplálék-kiegészítők okozta mérgezés miatt

Súlyos állapotban került egy londoni kórház sürgősségi osztályára egy négyéves autista brit kisfiú, akivel szülei egy alternatív terápia keretében hónapokon át 12 különböző táplálék-kiegészítőt, köztük keserűsót, tőkehalmájolajat, tevetejet és ezüstöt vetettek be

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az ElitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Gondolat

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.