Hírvilág

Kreatívabbak a hiperaktív gyerekek

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


A figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) legszembetűnőbb jelei a nyugtalanság és az ösztönszerű viselkedés. Azonban minden rosszban van valami jó: kutatások szerint ezek a gyerekek kreatívabbak, mint a társaik. A kísérlethez hatvan főiskolai hallgatót kértek fel, akiknek fele ADHD-ban szenved. Tíz területen vizsgálták kreativitásukat: dráma, zene, humor, kreatív írás, feltalálás, vizuális művészetek, tudományos felfedezések, tánc, építészet és konyhaművészet. A tanulók emellett kitöltöttek egy kérdőívet, amely problémamegoldási módszereiket vizsgálta. Az ADHD-s csoport amellett, hogy kreatívabbnak bizonyult, több önálló ötlettel tudott előállni, míg a másik társaság a már meglévő gondolatok finomításában tűnt jobbnak. „Az olyan személyiségjegyeket, mint a keményfejűség, lehet nehézségként és pozitívumként is felfogni, és én azt hiszem, ugyanez áll a fegyelmezetlenségre is. Az ilyen emberek fogékonyabbak az új ötletekre, és olyan dolgokat láthatnak meg, amelyeket mások soha” – mondja Holly A. White floridai Eckerd Főiskola pszichológiaprofesszora. Az ADHD az amerikai fiatalok öt százalékát érinti, és olyan tünetekkel jár, mint a figyelemzavar, hiperaktivitás, szeretetlenség, koncentrációs nehézségek. A probléma 30-50 százalékban marad fent felnőttkorban is. A kísérleti alanyok egyenlő arányban voltak férfiak és nők, átlagéletkoruk húsz év volt, és az ADHD-sok fele kapott gyógyszeres kezelést. White szerint ezek az emberek az előítéletekkel szemben igenis képesek odafigyelni az olyan dolgokra, amiket szeretnek. A professzor komolyan hisz abban, hogy az ADHD ugyan nehézséget okoz az élet bizonyos területein, máshol azonban előnynek bizonyulhat. „Főleg olyan esetben esik nehezükre a koncentrálás, amikor nem élveznek valamit. Ha a tevékenységük lelkesíti őket, észre sem lehet venni a problémát” – mondja. Az eredmények segíthetnek az ADHD-s fiataloknak abban, hogy olyan életpályát válasszanak, amelyben kiaknázhatják személyiségük pozitív oldalait. Richard Millich, a Kentucky Egyetem tanára azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a minta nem reprezentatív, mivel kizárólag főiskolai hallgatók körében készült, pedig ezeknek a fiataloknak nagy része nem jut el idáig. Abban azonban mindkét kutató egyetért, hogy a gyógyszeres kezelés nagymértékben elnyomja a betegek kreativitását. „A mentális betegségek mindig inspirációval jártak együtt. Azt hiszem, ez egyfajta kreatív előny, mondhatnánk, ajándék” – véli White. Az eredmények a Personality and Individual Differences című folyóirat áprilisi számában fognak megjelenni. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Hogyan működik a hiperaktív gyermekek agya?

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavaros esetek fele társadalmi tényezőkhöz köthető

Az érzelemmentesség összefügg a viselkedészavarral

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Gondolat

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

Gondolat

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.