1976 óta 30 új, korábban ismeretlen fertőző betegség jelent meg a világban, és több régóta ismert kór, mint a malaria, a cholera vagy a Nyugat-Nílusi láz prevalenciája is növekedett. A WHO 2003-as jelentésében így fogalmaz: „a fertőző betegségek terjedésének változása valószínűleg a klímaváltozás következménye”. A Harvard University kutatóorvosa, Paul Epstein szerint az instabil klíma jelentős szerepet játszik a járványok terjedésének megváltozásában. Sok fertőző betegség kórokozóinak elsődleges gazdái a hőmérsékleti változásokra rendkívül érzékeny gerinctelen állatok, pl. szúnyogfélék. A csípősszúnyogokfélék köztesgazda szerepe a malaria, a sárgaláz, a Dengue-láz és a japán encephalitis és a Nyugat-Nílusi láz terjesztésében régóta ismert. Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy a klímaváltozás szerepet játszott a Nyugat-Nílusi láz észak-amerikai prevalenciájának jelentős emelkedésében. A Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint az USA-ban az elmúlt hét évben 29,475 regisztrált beteg közül 1082 vesztette életét a betegségben, míg 2002 előtt a Nyugat-Nílusi vírusfertőzések száma elenyésző volt. Hazánkban az 1969 óta ismert vírust 1972-ben izolálták, a két legfontosabb köztesgazdája a dalos szúnyog (Culex pipiens pipiens) és a foltos szúnyog (C. modestus).Az Országos Epidemiológiai Központ 2008-ban 100 000 lakosra 19 bejelentett Nyugat-Nílusi vírusfertőzést regisztrált, az előző évekre nincs adatunk. Az ÁNTSZ Nyugat-Nílusi lázra vonatkozó tájékoztatása szerint a láz a fertőződéstől számított 2. és 14. nap között jelenik meg, az idegrendszeri tünetek kezdetéig három hét telhet el, a lappangási idő immunbetegségben szenvedők esetében hosszabb is lehet. A fertőzött személyek kb. 80%-a tünetmentes marad, a fennmaradó 20%-nál többnyire láz, fejfájás, izom- vagy izületi fájdalmak, ritkán émelygés, hányás, hasmenés, köhögés, torokfájás, kötőhártyagyulladás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, gyermekeknél maculopapulosus, illetve roseola-szerű bőrkiütés jelentkezik. A betegség 1-2 hét alatt lezajlik, ritka szövődményként hepatitis, pancreatitis és carditis, illetve többszáz vírusfertőzött személy közül egyben meningitis vagy encephalitis alakulhat ki. További kutatásokra van szükség, hogy a Nyugat-Nílusi láz terjedését a klímaváltozás tükrében értékelhessük. Egyelőre az is megválaszolatlan kérdés, hogy Magyarországon ténylegesen mely fajok közvetítik a fertőzést. Észak-Amerikában a dalos szúnyog és házi szúnyog hibridjeiből kialakul egy olyan harmadik populáció is, amely szívesen tartózkodik mind a madarak, mind az ember környezetében és így hídvektor szerepet töltenek be, vagyis átvihetik a fertőzést egyik fajról a másikra. Ugyanakkor a Nebraska és Colorado államban a 2003-as rendkívül magas prevalencia okai még nem ismertek. eLitMed.hu Brys Zoltán Források: Csípőszúnyog vektorral terjedő fertőző betegségek Európában és Magyarországon II.Epinfo 15. évfolyam 36. szám 417-420p Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: Tájékoztató a Nyugat-Nílusi vírus okozta fertőzésekről 2008.11.04 Centers for Disease Control and Prevention - West Nile virus data Physicians for Social Responsibility weboldal