Keresztelő, esketés és temetés is volt a Parlament egészségügyi bizottságának kedd délutáni ülésén, ahol a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) éléről távozó Réthelyi Miklóst váltó Balog Zoltán miniszterjelöltet hallgatták meg a képviselők. A kormánypártok tagjai több ízben miniszterelnök úrnak szólították az Orbán Viktor által kijelölt gigatárca vezetőt, aki végül „engedett”, s „mini miniszterelnök”-nek titulálta önmagát is, hiszen mint mondta, az új, további területekkel bővülő szervezet kormány lesz a kormányban. Az emberi erőforrásokat érintő hét terület összefogásával, azok koordinálásával előkészítő munkát végeznek majd. Így az oktatási, az egészségügyi, a szociális, a kulturális, a sport, valamint az újonnan a minisztériumhoz kerülő társadalmi felzárkózási, egyházi, a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságot érintő döntések kiérlelten kerülhetnek a legfőbb döntéshozó testület elé. A május 14-től Nefmi helyett felálló Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) névre hallgató gigaintézménynél a közigazgatási és igazságügyi tárcától miniszteri vezetéssel kerül át a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, amelyért eddig az 54 éves református lelkész végzettségű Balog Zoltán államtitkárként felelt. Miután a posztra felkért Farkas Flórián nem vállalta el ennek vezetését, a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként is végzett Balog nem nevezte meg legújabb jelöltjét az egészségügyi bizottság előtt, ám azt jelezte: megtalálták a megfelelő embert. Az 54 éves új jelölt expozéjában kifejtette, az Emmi-be az emberek mindennapjait, státuszbiztonságát érintő területek kerülnek, ám az egészség mind a hét területen alapfeltétel, mint mondta: gyógyítás és nevelés nélkül nincs egészséges emberi erőforrás. Kiemelte, az átláthatóság mellett a fenntarthatóság és a finanszírozás is fontos kérdések, ám ez nem szoríthatja háttérbe magát az embert. Ugyanis az ország újjáépítése, a „jó állam” kialakítása rossz állapotban lévő emberekkel lehetetlen, ezért az egészség előfeltételeit kell biztosítani, hatékony egészségfejlesztési és egészség megőrzési programokkal. Az egyenlő ellátáshoz való hozzáférés érdekében igyekeznek kiegyenlíteni az esélyeket „a beteg anyagi helyzetétől majdnem függetlenül”, ahogyan a meglévő egészségügyi kapacitások átrendezése is a minőségi és biztonságos betegellátást szolgálják majd – szögezte le Balog Zoltán. Külön hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak egyik legfontosabb lépésének az ágazatban azt tartja, hogy a gyógyszerügybe, a gyógyszertárakba „belépett az állami felelősség”. Bátor és fontos lépésnek nevezte a népegészségügyi termékadó bevezetését, ám azt csak remélni tudta, hogy az egészségügyi dolgozók életpálya modelljének kidolgozásában is fontos lépéseket tesznek majd. Sikertörténetként értékelte az Olimpiai Call Center működését, amelyet a 350 olimpiai és a paralimpiai válogatott kerettag sportoló egyharmada vett eddig igénybe, s amely soron kívüli, kiemelt egészségügyi ellátás igénybevételére jogosít 10 egészségügyi szolgáltatónál. A rendszer egy sportegészségügyi biztosítás alapjait teremtheti meg a londoni olimpia után. Keresztelni jött vagy temetni? – tette fel a kérdést a miniszterjelöltnek az egészségügyi bizottság Jobbikos alelnöke, Gyenes Géza, aki a kritikus humán erőforrás helyzet, az elvándorlás kérdéseit és forrásbevonások lehetőségeit firtatta. Ennél élesebben kérdezett az MSZP-s Garai István Levente, aki a gyógyszerkasszából az elmúlt két évben kivont 399 milliárd forint sorsáról kérdezte a miniszterjelöltet, valamint arra is kérte, ne engedje a parlament elé a legújabb egészségügyi salátatörvényt. Míg a Fideszes Horváth Zsolt a meddő párok gyermekvállalását segítő, a minisztériumban már korábban kidolgozott program mihamarabbi bevezetését szorgalmazta Balognál, addig párttársa, Iván László az idősgyógyászat fontosságát hangsúlyozta. Milyen személyzeti döntések várhatók az egészségügy ágazati vezetésében? – kérdezte a szocialista Tukacs István, aki arra is kíváncsi volt, elutasítja-e a jelölt a fizetős egészségügyet. Szerinte felül kéne vizsgálni a csipszadót, ahogyan aggódott az újabb két ágazattal bővülő monstrum minisztérium működőképességéért is. Bene Ildikó, a bizottság Fideszes alelnöke az éppen folyamatban lévő struktúraátalakítás aktuális állapotáról szeretett volna többet tudni, míg az LMP-s Szilágyi László megjegyezte: az ágazati forráskivonásban nem csak az előző 8 évben voltak „jók” a kormányok, hanem az elmúlt két évben is. Két korábbi ígéretet is igyekezett bevasalni a friss jelöltön: az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) felállítása éppen úgy késlekedik, mint az új népegészségügyi intézeté. „Nem vagyok orvos, ha egy doktorral találkozom is, tartok tőle, nemhogy ennyitől, ahányan most ülnek velem szemben” – kezdte válaszát Balog Zoltán, akinek a mellette ülő Szócska Miklós igyekezett súgni, hogy megfelelhessen a záporozó szakmapolitikai kérdésekre. A jelölt azt hangsúlyozta, egyetlen egészségügyi lobbit sem képvisel, minden esetre úgy igyekszik összerendezni majd az irányítása alá tartozó területeket, hogy „ebben az országban jó legyen élni, s a feltörekvők számára legyenek kitörési pontok”. Az orvostársadalom kreatív, ez megmutatkozik a migrációs hajlandóságban is, ami a tárcához tartozó más területeken is létezik, de éppen az egészségügyben eklatáns. Ugyanakkor azt is jelezte, az orvosok egy része ma is „hülyére keresi magát”, míg mások ugyanezen a pályán éhen halnak. Hangsúlyozta azt is, a gyógyszerkassza megvágása anélkül történt, hogy az a betegterheket növelte volna, egy időben azonban a betegegyüttműködés erősítése is megindult. Azt is kiemelte, marad a szolidaritási alapokon nyugvó egészségügy, kiegészítő magánbiztosításokat olyan luxusszolgáltatásokra lehet majd kötni, ami a hétköznapok emberét nem is érintik. Az eddig megtett lépések közül a legfontosabbnak azt tartotta, hogy az állam kinyilvánította, melyek azok a területek, amelyekért anyagilag, szakmailag és az ellenőrzés területén is felel. Az egészségügy számára továbbra is a Semmelweis Terv jelöli ki az utat, befejezése azonban lehet, hogy az új ciklus feladata lesz. A Fidesz egykori frakcióvezető-helyettese a korábbi, 2006-os és a mostani ciklusban is kiemelten foglalkozott emberi jogi kérdésekkel, így méltán emelte ki beszámolójában, hogy „a betegjogok fontos találmánya a gyógyításnak”, ezek „a szívügyeim”. Így elsőként azt ígérte, hamarosan felállítják az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet utódját, ahogyan a lassan fél éve késlekedő OBDK alapítás is hamarosan bekövetkezik. Ennek feladata lesz megoldani, hogy az emberi méltóságon alapuljon az orvos-beteg viszony, ahogyan ennek kell áthatnia az egész gyógyítást. Az egészségügyi bizottság kedden a hatodik volt, amely előtt a miniszterjelölt beszámolt terveiről. A református lelkész, aki az igazságügyi tárca államtitkárából lesz erőforrás miniszter azt hangsúlyozta, nem az egyes szakterületek legmélyéig kell ismernie az ágazatot, arra ott vannak az államtitkárok, így például Szócska Miklós, „akinek nem csak bicskája van, hanem kardja is”. A miniszter munkája, hogy a 7 terület koordinációját elvégezze, s olyan, tárcákon átívelő kérdéseket oldjon meg, mint a közétkeztetés, vagy a járóbeteg-ellátók államosítása, amelyben az önkormányzatok részvétele nélkül nem is tudnának előrelépni, hiszen „a helyiektől most készülünk elvenni valamit, ami az övék volt”. Külön miniszteri biztos felügyeli majd az Emmi-ben az uniós fejlesztések ágazatok közötti összehangolását is. Keresztelt, esketett és temetett a miniszterjelölt – mondta az ülés zárásaként Kovács József, a bizottság elnöke, aki szerint Balog Zoltán színrelépésével a pesszimizmust mindenképpen elhantolták az ágazatban. A bizottság kormánypárti tagjai 14 szavazattal támogatták Balog Zoltán jelölését, Tukacs István nemmel voksolt, míg a többi ellenzéki képviselő tartózkodott véleménynyilvánítástól. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-05-09