2020. JÚLIUS 07.
Szöveg nagyítása:
Növekedett a tudományos és innovatív megoldások elismertsége a koronavírus-járvány hatására: a magyarok többsége fontosabbnak gondolja a védőoltásokat és az új fejlesztésű gyógyszereket, valamint a gyógyszeripari innovációt – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek több mint kétharmada szerint a koronavírus okozta megbetegedés hatásos ellenszerét kizárólag szigorú tudományos szabályokat betartva lehet kifejleszteni, és csak kevesen gondolják, hogy az új vírus kezelésére léteznek házi gyógymódok is. Ugyanakkor nem az új típusú koronavírus okozta megbetegedés a legrettegettebb kór. Sokkal veszélyesebb betegségek gyógyításában történt komoly áttörés az elmúlt évtizedekben, az új fejlesztésű készítmények egyre többeknek jelentenek új esélyt a gyógyulásra. A koronavírus-járvány nemcsak a mindennapi viselkedésünket befolyásolja, hanem azt is, ahogyan a betegségek gyógymódjaira tekintünk. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) országos reprezentatív kutatásának eredményei alapján a járvány hatására egyértelműen a tudományos megoldások irányába billent a mérleg: a magyarok az új vírus miatt ma fontosabbnak gondolják a védőoltásokat és az új fejlesztésű gyógyszereket, valamint összességében a gyógyszeripari innovációt, a házi megoldásokban pedig csak kevesen bíznak. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a koronavírus-járvány is bebizonyította, hogy a modern társadalmak számára a meglévő gyógyszerkincs és a folyamatos gyógyszeripari innováció az egyik legnagyobb érték. A kutatási adatok alapján a lakosság többsége számára is egyértelmű, hogy a tudományosan megalapozott, innovatív megoldásoknak nincsen alternatívájuk komoly betegségek kezelésében. A koronavírus hatására fontosabbnak gondoljuk a védőoltásokat és az innovatív gyógyszereket A kutatásban megkérdezettek többsége (55%) a koronavírus-járvány hatására fontosabbnak vagy sokkal fontosabbnak gondolja a klinikailag tesztelt, megelőző védőoltásokat. Hasonlóképpen vélekednek az emberek az új fejlesztésű, korábban nem gyógyítható betegségekre kifejlesztett készítményekről: ezeket az innovatív terápiákat szintén fontosabbnak tartja a többség (52%) a vírushelyzet hatására. Tovább növekedett a gyógyszeripari innováció értéke A megkérdezettek szerint a pandémia hatására növekedett a gyógyszeripari innováció értéke: többségük (64%) egyetért azzal, hogy a koronavírus-járvány súlyos egészségügyi-gazdasági hatásai megmutatják, mennyire fontos a gyógyszeripari innováció az új kórokozók elleni küzdelemben. Az emberek közel háromnegyede a tudományosan megalapozott megoldások híve: 73,4 százalék ért egyet azzal, hogy a koronavírus okozta megbetegedés hatásos ellenszerét kizárólag a szigorú tudományos szabályokat betartva lehet kifejleszteni, és mindössze 17,6 százalék gondolja, hogy a koronavírus okozta megbetegedés gyógyítására biztosan léteznek házi gyógymódok is. Az innováció érték. Az új gyógyszer új esély. Nem a koronavírus okozta megbetegedés ugyanakkor ma a legrettegettebb kór, ennél sokkal veszélyesebb betegségeket is ismerünk, amelyek gyógyításában komoly áttörés történt az elmúlt évtizedekben. Az új fejlesztésű készítmények egyre hatékonyabbak lesznek. Az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichiátriai, anyagcsere- és tüdőbetegség, AIDS) az innovatív gyógyszereknek köszönhetően vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Így mind az életminőség, mind a várható életkor korábban elképzelhetetlen mértékben nőtt. Az innováció érték, az új gyógyszer pedig egyre több beteg számára jelent valódi új esélyt az életre, a gyógyulásra. Forrás: AIPM 2020.július 07.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás