1791-ben váratlanul meghalt Mozart, minden idők egyik legsikeresebb és legnagyobb hatású zeneszerzője. Halálának évében még olyan nagyszabású műveket vet papírra, mint a La clemenza di Tito, A varázsfuvola és a Requiem. Minden bizonnyal érzi, hogy közelít a vég. Összegzi és kiegészíti eddigi, amúgy is hallatlanul gazdag életművét. Mozart harmincöt éves korában hunyt el, és több mint hatszáz művet alkotott. A rendkívül termékeny szerző korának szinte minden zenei műfajában különleges. Írt miséket, operákat, oratóriumokat, kantátákat, orgona- és zongoraműveket, versenyműveket és szonátákat a legkülönfélébb hangszerekre, dalokat, balettet, színpadi kísérőzenét és kamarazenei műveket. Mindezzel nyilván örökre átrajzolta a zeneirodalom arculatát, és a tizennyolcadik század óta meghatározó jellegű és hallatlan népszerűségnek örvend alkotóművészete. Titokzatos halál Mozart testének halál utáni sorsa korántsem tükrözte, hogy egy korszakos zseni hunyt volna el. Az orvosi dokumentáció használhatatlan, boncolás nem volt, 24 órán belül eltemetik, és a holttest elveszett, mert a temetés körülményei miatt az elhantolás helye az özvegy számára is bizonytalan. Nem csoda hát, ha az utókor fantáziája nekilódul…

Színpadi jelenet a Varázsfuvolából

Az új daljáték, A varázsfuvola bemutatójára szeptember 30-án került sor. Nem sokkal azonban Mozart a bemutató után megbetegedett. Rövid időre jobban lett, de 1791. november 20. után már nem volt képes elhagynia otthonát. Mozart gyulladásos láz tüneteivel esett ágynak, duzzanatok és kiütések keletkeztek a testén, rossz volt a közérzete, fájt a háta. December első napjaiban jobban lett, sor került ekkor a Rekviem elkészült részleteiből egy rögtönzött próbára De még aznap este ismét heves rosszullét fogta el, elvesztette az eszméletét és December 5-án, nem sokkal éjfél után meghalt. A zenetörténet korszakos zsenije halálának okát számos legenda övezi. Talán nem lehet véletlen az sem, hogy halálát az életmű egyetlen gyászmiséjének megalkotása közben lelte. A baljós képet színezi az a tény is, hogy a zeneművet egy titokzatos idegen rendelte meg, különleges körülmények között. Akinek kilétére és a megrendelés titokzatos voltának értelmére csak a legutóbbi időben derült fény. Mindez az utókor számára korlátlan találgatásra ad alkalmat, és számtalan összeesküvés-elméletnek szolgáltat kellő táptalajt. Talán a szabadkőművesek? A 19. század elején megszületett elmélet szerint szabadkőműves páholytársai mérgezték meg, mert Mozart föllebbentette a fátylat a rend titkairól, vagy azért, mert kifigurázta a szabadkőművesség szertartásait. Egy szerelmi háromszög története is fölmerült. Franz Hofdemel, szabadkőműves páholytársa és hitelezőjé mérgezte volna meg féltékenységből Mozartot. Való igaz, hogy Hofdemel felesége, Magdalena zongoraórákat vett Mozarttól, és a pár boldogtalan kapcsolata szörnyű végkifejletbe torkollott. Mozart halálának másnapján Hofdemel féltékenységi rohamában nyitott borotvával rátámadt feleségére, az arcát borzalmasan összekaszabolta, majd öngyilkos lett. De szólnak elméletek mérgezésről, miszerint a pályatárs, Salieri a halálos ágyán bevallotta volna, hogy ő volt Mozart gyilkosa. Ezt a legendát még jobban bevéste a köztudatba Puskin, aki 1830-ban megírta a Mozart és Salierit, amiben kifejti a középszerű személyiség fékezhetetlen gyűlöletét a zseni iránt, ami annak elpusztítására ösztönzi. Heveny köleshimlő? A halotti anyakönyvben heveny „köleshimlő” – ami gennyes kiütéseket jelöl – szerepel a halál okaként, s bár Mozart halálos betegségét számos orvos és orvostörténész vizsgálta az elmúlt évtizedekben, biztosan csak annyi állítható, hogy egyfajta járványszerűen fellépő betegség okozhatta azt. A múlt század nyolcvanas éveiben például Peter J. Davies kutató teóriája szerint a véredények egy ritka betegségének, a Schönlein-Henoch purpurának tulajdonítható Mozart vesebetegsége. Davies szerint a vese elégtelen működéséhez még agyvérzés és tüdőgyulladás is társult. A halál okaként mások másként a reumás lázat, vesebetegséget, az urémiát és a bakteriális szívbelhártya-gyulladást jelölik meg, de ugyanígy felmerült a streptococcusos vérmérgezés, tuberkulózis vagy parazitafertőzés lehetősége is., Mozart halálával kapcsolatban egyes amerikai elemzések szerint 136-féle feltételezés él. Egy korábbi szakértő, szakértője L. R. Karhausen francia orvos, 1998-ban 118 elméletet számolt össze. Nagy Zsuzsanna