Kokain és hirtelen halál
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A kokainfogyasztás (illetve e kábítószer együttes használata az alkohollal és a cigarettával) okozza Európában a szív eredetű hirtelen halálozások több mint 3%-át – állítják spanyol tudósok. Spanyol és olasz igazságügyi orvosszakértők becslése szerint Európa 15-64 év közötti lakosságának 3,7%-a, mintegy 12 millió ember fogyaszt kokaint. Az illegális kábítószerek közül a kokain felelős a legtöbb sürgősségi osztályos felvételért. A kokainfogyasztás Európában növekvő közegészségügyi probléma. „Elterjedtségét úgy lehet nyomon követni, ha a boncolás kiterjed a hirtelen halál okainak vizsgálatára is" - írta Joaquin Lucena, a sevillai igazságügyi orvostani intézet patológusa a European Heart Journal szaklapban megjelent tanulmányban. Szerinte megállapításaik egész Európára érvényesek lehetnek. A kokainfogyasztás elterjedtsége, a szer toxikológiai jellegzetessége és a hirtelen halál közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmány megállapítja: biztonságos kokainhasználat nem létezik. Az ún. hétvégi, szórakozáshoz köthető használat is káros, mivel még a legkisebb mennyiség elfogyasztásának is katasztrofális következményei (pl. szívritmuszavar, szívinfarktus, stroke, hirtelen halál) lehetnek. A kokain közismert idegrendszeri stimuláló hatását a noradrenalin, dopamin és szerotonin preszinaptikus visszavételének gátlása révén fejti ki. A pszichés és viselkedési változások megjelenéséért elsősorban a kokainnak a dopamin és szerotonin anyagcserére gyakorolt hatása felelős. Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Olaszországban a felnőttek több mint 5%-a elismerte, hogy életében legalább egy alkalommal már kipróbálta a szert. Feltételezik azonban, hogy a 15 és 34 év közöttiek körében ennél jóval magasabb arányú lehet a kokain használata. Lucena és munkatársai a Spanyolország déli részén 2003 és 2006 között bekövetkezett hirtelen szívhalálesetek etiológiáját vizsgálta. A boncolásokat a hivatalos európai protokoll szerint végezték, s minden esetben történt véralkoholszint-, valamint vizeletvizsgálat is, amely során kábítószer- illetve gyógyszertúladagolás nyomait keresték. A kutatás ideje alatt 2477 törvényszéki boncolást végeztek, melyből a halál oka 1114 esetben volt természetes halál. Az utóbbiak közül 668 felelt meg a hirtelen halál kritériumának, és 21 halálesetben (mindegyik férfi, átlagéletkor 34.6 ± 7.3 év) tulajdonítottak oki szerepet a kokain használatának (a teljes halálozás 0,8 %-a, a természetes halálokok 1,8 %-a, a hirtelen halálozás 3.1%-a). A cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris leletek a legrelevánsabb vizsgálati eredmények a kokainhoz köthető hirtelen halálesetekben. Az orvosi irodalomban sok helyen írják le a kokain abúzushoz kapcsolódó ischaemias és haemorrhagias stroke megjelenését . Érdekesség, hogy az eddigi tanulmányok adatai szerint a kokainhoz köthető subarachnoidalis vérzéses esetek 78.0%-ában, és a kokainhoz kapcsolható agyállományi vérzéses esetek 48.0%-ában észleltek egy már korábban meglévő vaszkuláris abnormalitást. Ezt a megfigyelést a kutatók által talált rupturált aneurysma lelet is megerősítette. A kutatók elsősorban két fő strukturális szívrendellenességet vizsgáltak a kokainhoz köthető haláleseteknél: a kamra hypertrophiát és az arteria coronaria atherosclerosát. A boncolás során sok esetben kábítószer által okozott szív- és artériakárosodás jeleit találták. A halál okát a 21 kokain kiváltotta halálesetből 13 esetben kardiális eredetűnek találták. Ebből 6 esetben találták súlyos coronariasclerosis nyomait (3 esetben valamelyik coronaria lumene is elzáródott), 4 esetben balkamrai hypertrophia mutatkozott, míg három elhunytnál nem találtak strukturális abnormalitást (ezeket arryhythmias eredetű hirtelen szívhalálnak tartják a kutatók). 3 esetben volt észlelhető agyállományi vérzés egy-egy esetben pedig tüdőállománybeli vérzés, illetve diabetikus ketoacidózis volt kimutatható. Ezek a leletek a számos kokainfogyasztóban kialakuló myocardialis ischaemiára utalnak, amely hirtelen szívhalált okozhat. A kutatók úgy találták, hogy a hirtelen szívhalált elszenvedett férfiak 81%-a dohányzott, 76%-uk pedig alkoholt is fogyasztott. "A kokainfogyasztás kombinálása egyik vagy mindkét szenvedéllyel nagy kockázatot jelent, ami korai szívbetegség kifejlődését segítheti elő, vagy akár hirtelen szívhalált is okozhat“ – figyelmeztetnek a kutatók. Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu, Forrás: European Heart Journal,doi:10.1093/eurheartj/ehp557 Kapcsolódó anyag: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2005;15(5)
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Idegtudományok
A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.
A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?
A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.
Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.
Valamennyi hitelesített mobil eszköznek fontos helye van a korai diagnosztikában. A legújabb kardiológiai irányelvek szerint elfogadott és már nélkülözhetetlen részei a korai, de akár előrehaladott betegségek felismerésnek. A szívritmuszavar felismerésének, kontrolljának egyik legfontosabb szereplőjévé váltak. Ma 300 ezer érintett, de a becslések szerint 30 év múlva számuk megháromszorozódik.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás