Hírvilág

Közös szakmai napot tartott az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és a Nutricia

2018. OKTÓBER 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Október 5-én tartotta szakmai napját az Országos Idegtudományi Intézet (OKITI), melynek keretében megrendezték az OKITI-Nutricia Sympóziumot is, ahol a stroke-on átesett betegek korszerű táplálásterápiájáról tartottak előadásokat. Az esemény apropóját az OKITI 65 éves jubileuma és a közelgő STROKE világnap, aktualitását pedig a megújuló hazai és nemzetközi irányelvek adták. Az egynapos konferencián fontos előadások hangzottak el nemcsak a stroke-on átesett páciensek terápiás kezelési módszereiről és a lehetséges intervenciókról, de nagy hangsúlyt kaptak a neuroonkológiai, funkcionális idegsebészeti és az endoszkópos sebészeti területek is. A délutáni szekció kiemelt témái közt szerepelt a stroke-on átesett betegek életminőségének javítása, melynek kapcsán főként a megfelelő táplálás és dietetikai tanácsadás jelentőségéről volt szó. „Intézetünk komoly tradíciókat ápol és iskolateremtő szerepet tölt be, immár közel hét évtizede” – emelte ki dr. Óváry Csaba, az Intézmény főigazgatója. – „Feladataink szinte végtelenek, hiszen legtöbb tevékenységünkben kiválósági centrummá tervezünk válni. Bizonyos területeken, például a neurointervencióban ez sikerült, illetve a Nutriciával 2015 óta folytatott együttműködés révén a betegek táplálásában is létrejött kiválósági centrumunk.” „Hiába minden technológiai fejlődés, a csúcsszínvonalú képalkotó diagnosztika, a világ legmodernebb műtéti technikáinak megtanulása, mindhiába végzünk költséges és eszközigényes beavatkozásokat, ahhoz, hogy a lehető legjobb orvosi eredményt produkáljuk, nem szabad elfeledni az alapvető összefüggéseket” – vélte a főigazgató. – „A nyelészavar gyors detektálása és megfelelő táplálás nélkül az ultraspecializált high-tech környezet betegeink életminőségének hosszú távú javításában nem sokat ér.” 2015-ben a Szent János Kórház Neurológiai Osztály – Stroke Centrumban kezdődtek meg a heveny stroke-betegek táplálásterápiájával kapcsolatos ellátási és finanszírozási vizsgálatok. Ezek az eredmények világítottak rá arra, hogy a megfelelő táplálásterápia alkalmazása nem csak a beteg érdeke, de költséghatékonyság szempontjából is fontos. Ennek birtokában született meg és 2017-ben publikálásra került az akut stroke-betegek táplálásterápiájának magyarra adaptált szakmai irányelve. E területen nélkülözhetetlen munkát végez a Nutricia, amely az orvosi célokra szánt klinikai tápszerek piacvezető gyártója Európában. A Nutricia olyan célzott és hatékony táplálási terápiás megoldást kínál az érintetteknek, amely az adott személy tápanyagigényére és gyógyulási folyamatára épül. A Nutricia termékek időben megkezdett alkalmazásával és a gyógyszeres kezelést szervesen kiegészítő táplálásterápiával az egészségügyi szakemberek jelentősen javíthatják a kezelések hatékonyságát. Hazánkban 2017-ben nyitották meg először kapuikat a Nutricia Neurológiai Excellence Centerek, ahol az országban 5 helyszínen regionális képzéseket tartanak a neurológus szakorvosoknak. A példaértékű képzések hozzájárulnak, hogy a Nutricia a szakorvosokkal közösen az innovatív táplálásterápia megismerése révén javítsák a betegek túlélési és felépülési esélyeit és csökkentsék a stroke-kal járó komplikációk kialakulását. „Regionális képzéseinket csakúgy kiemelten fontosnak tartjuk, mint e konferencián való részvételünket. Itt olyan nélkülözhetetlen információkhoz jutnak a hazai szakemberek, melyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a stroke betegek enterális táplálásával kapcsolatos és a Dysphágiát okozó neurológiai kórképekkel élő érintettek olyan terápiában részesüljenek, mely hosszútávon pozitívan befolyásolja a betegrehabilitációt” – mondta el Dr.Katona Beatrix, a Nutricia magyarországi leányvállalatának vezetője. NOGUCHI PORTER NOVELLI és Numil Kft. (Nutricia Magyarország) 2018. október 15.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.