Különleges fogások kerülnek az asztalra idén júniusban egy rendhagyó washingtoni ételversenyen, ahol a szakácsok ezúttal fiziológusok és biológusok lesznek, a fődíj pedig nem kevesebb, mint egymillió dollár - és a remény, hogy mindössze egy tál étellel sikerül megváltoztatni a világot. A szabályok egyszerűek: olyan grillcsirkét kell felszolgálni a bíráknak, amely küllemében, ízében és állagában is a megszólalásig hasonlít az eredetihez, mindössze annyi különbséggel, az "alapanyag" soha nem élt, és mozgott. Öt évvel ezelőtt különleges "versenykiírással" hozta lázba a tudóstársadalmat a világ legnagyobb állatvédő szervezeteként számon tartott PETA (Emberek az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért): egymillió dollár üti a markát annak a kutatóknak, aki 2012. június 30-áig bebizonyítja, hogy képes kereskedelmi mennyiségben előállítani "mesterséges csirkehúst", amely minden tekintetben hasonlít az igazira, kivéve a származását. "Tényleg nem tudjuk, hogy végül ki fog előrukkolni a nyertes fogással - húzta alá Ingrid Newkirk, a szervezet elnöke és alapítója a The Guardian című brit lapnak. - Öt évvel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy valószínűleg senki, de ma már másképp áll a helyzet. Komoly esély van rá, hogy valaki igenis elviszi a fődíjat. A kutatók nagyon csendben és persze a legnagyobb titoktartás közepette dolgoznak. De annyi biztos, hogy folyamatosan döntik le az akadályokat és haladnak előre, ezért nagyon optimisták vagyunk." Már készül a "szintetikus marhaburger" A mesterséges hús előállításáért folyó verseny élén jelenleg a hollandiai Maastrichti Egyetem keringésfiziológiával foglalkozó tanszékének vezetője, Mark Post áll. A szakember összesen 300 ezer dollárt - mintegy 65 millió forintnyi összeget - kapott a holland kormánytól és egy névtelen adományozótól - Newkirk tippje szerint egy médiamágnástól -, hogy kifejlessze saját őssejtkutatási módszerét. Postnak már sikerült laboratórium körülmények között előállítania néhány centiméteres marhahús csíkokat, és ígérete szerint még az idén elkészíti az első "mesterséges marhaburgert". Ezzel persze nem nyerheti meg a PETA versenyét, hiszen a kiírás szintetikus csirke-, nem pedig marhahúsra szól. A biztató eredmények ellenére azonban a kutató elárulta, hogy a módszer rendkívül lassú, és úgy tűnik, hogy az eddig elértnél vastagabb, illetve nagyobb mennyiségű hús előállítása még nehezebb feladat lesz. A szintén Hollandiában működő Utrechti Egyetem szakemberei jelenleg állati embriókból származó őssejtekkel folytatnak kutatásokat. Mindössze egyetlen őssejt révén több tonnányi húst lehetne előállítani, míg egy "tehénnyiből" egy egész ország jóllakna. "Ám ez sokkal összetettebb tudomány, mint azt korábban gondoltuk" - ismerte el Bernard Roelen, az intézmény állatorvosa. - Rájöttünk, hogy most még nem tudunk megfelelően dolgozni az embriókból nyert őssejtekkel, csak elméleti szinten a felnőtt állatokból származókkal, ami azonban nem túl hatékony. Úgy vélem, nagyjából még egy évtizednyire vagyunk a megoldástól, és persze pénzre is szükségünk lenne a kutatás folytatásához." Frankenstein-étel vagy állatvédelem? A világ másik pontján eközben egy amerikai kutató, Vladimir Mironov - a Dél-Karolinai Orvosi Egyetem Bioprinting nevű kutatóközpontjának korábbi igazgatója - egy brazil húsgyártó vállalattal összefogva eredt a szintetikus szárnyasok nyomába. Mironov mesterséges szövetépítéssel (tissue engineering) foglalkozik. A szakember pulykából nyert embrionális izomsejteket "áztatott" fehérjében gazdag szarvasmarha szérumalbuminba (bovine serum albumine, BSA) és ezáltal sikerült izomszöveteket kitenyésztenie, de csak nagyon kis mennyiségben. Mironov biztosra veszi, hogy az őssejteket használó szövetépítéssel történő húselőállítás idővel elterjedt eljárás lesz. "Természetesen vannak emberek, akik ezt Frankenstein-ételnek tartják. Természetellenesnek látják, pedig semmi ilyesmiről nincs szó. Állati őssejteket használunk, és mesterséges közegben növesztjük őket. Az egyetlen különbség, hogy ez a módszer nem jár együtt az állatok legyilkolásával" - magyarázta. Az első-generációs szintetikus termékek valószínűleg még csak húsaprólékok lesznek, de a hosszú távú cél az izomszövetek kitenyésztése. Elméletben bármilyen állat izomszövete előállítható ilyen módon, és ugyanígy áll a helyzet a tejjel, a sajttal és a tojással is. Az eddig "létrehozott" húsok szinte teljesen színtelenek és ízetlenek voltak, illetve állagukat tekintve jóval elmaradtak az eredetitől. Következésképpen nem kizárt, hogy a kutatók a jövőben némi zsírral, mesterségesen előállított vérrel és színezőanyaggal is próbálkoznak majd. Ötven éven belül kétszer ennyi húst fog enni a világ A göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem biológiai fizikával foglalkozó szakembere, Julie Gold szerint évekbe telhet a mesterséges húsok kereskedelmi szintű előállítása. "Nagyon kevés a támogatás. Amire igazán szükség lenne, az egy őrült(en) gazdag ember" - jegyezte meg. Az állatvédő szervezetek és az élelmiszergyártók szerint azonban ha a tudomány egy nap tényleg képes lesz több száz tonnányi húst előállítani őssejtekből, az szinte felbecsülhetetlen következményekkel jár majd. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) úgy becsüli, hogy a világ húsfogyasztásának mértéke várhatóan a duplájára fog növekedni 2050-ig. A brit Királyi Társaság tavaly arra az álláspontra jutott, hogy a növekvő globális élelmiszerellátás jelentette kihívás olyan újszerű megoldásokat kíván, mint a mesterséges húsok. MTI