Meredeken emelkedik a tüdőrákos nők száma hazánkban. Szervezett szűrés nincs, ha valaki aggódna, tüdőszűrésre mehet, ott viszont csak a daganatos kórképek negyedére derül fény. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben (OKTPI) kísérleti jelleggel lehetőség nyílik a rizikócsoportba, azaz az ötven év feletti dohányzók körébe tartozók szűrésére, annak a költséghatékonyság elemző kutatásnak a keretében, amely azt vizsgálja, hogy az alacsony dózisú CT-szűrés hogyan alkalmazható a tüdőrák kimutatására, így a daganatos elváltozás korai felismerésére. Minderről dr. Kovács Gábor, az intézet igazgatója beszélt a Rákellenes Világnap alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón szerdán, ahol Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, hazánkban széles körű összefogás történt a daganatos megbetegedések visszaszorítására, a költségvetésből ötmilliárd forintot szánnak erre.

A hatvan év alatti nők emlő-, méhnyak-, és tüdőrák okozta országos halálozási adatait veti össze a táblázat. A legtöbb daganattípus esetében stagnálás, csökkenés tapasztalható, míg a tüdőrák egyértelmű és meredek emelkedést mutat.

Számos szűrési modellprogram indult az elmúlt években Magyarországon, Zombor Gábor ezek között a védőnői méhnyakszűrést, és a három megyében, pilot jelleggel folyó vastagbélszűrést említette, amelyek uniós projektek keretében, uniós forrásból valósulnak meg. A rákos megbetegedések visszaszorításában a korai felismerés mellett kiemelkedő szerep jut a megelőzésnek, itt a nemdohányzók védelméről szóló törvényt említette a szakpolitikus, hozzátéve, hogy bár csökken a dohányzók száma, a megbetegedési statisztikák nem javulnak. Ezért mind további források bevonására is szükség lehet a méhnyak-, emlő és vastagbéldaganatok megelőzéséhez és kezeléséhez. Megemlítette a kötelezően választható, ingyenesen biztosított HPV oltást, amelyet tavaly óta kaphatnak a 12. életévüket betöltött lányok. Tüdőszűrés helyett rákszűrés Magyarország világelső a tüdődaganatos megbetegedések számában, 2013-ban 10500 új esetet jeleztek a Rákregiszterben – összegezte Kovács Gábor. Míg a férfiaknál csökken, a nők körében meredeken emelkedik a tüdőrákosok száma. A tendencia várhatóan a következő években is megmarad, egyrészt a korábbi évtizedek dohányzási szokásai, másrészt az akkor szinte teljesen hiányzó prevenciós tevékenység miatt. Hatékony dohányzás megelőzés ugyanis csak 2011 óta van hazánkban, ám ennek ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy a fiatal és középkorú nők körében egyre többen cigarettáznak. Ezért a dohányzás leszoktató tevékenységre kell fókuszálni, az OKTPI koordinálja azt a leszokást segítő hálózatot, amelyben az ország 130 tüdőgondozója vesz részt, korszerű dohányzásleszokás támogatást nyújtva a pácienseknek. Kovács Gábor lapunknak azt is hozzátette, 58 járásban már most is elérhető Egészségfejlesztési Iroda (EFI) – amelyek számát százra bővítené az államtitkárság –, így közel a segítség a kistelepüléseken élőknek is. Mindez a tüdőrák megelőzésben kevés, hiszen azok is a rizikócsoportba tartoznak, akik már 10-15 éve eldobták a cigarettát. A hatékony gyógyítás feltétele a korai felismerés, az OKTPI-ben tavaly indult kísérleti modellprogram – a melynek eredményei várhatóan három év múlva lesznek felhasználhatók – azt vizsgálja, milyen körben lehetne költséghatékonyan végezni szervezetten alacsony dózisú CT-szűrést. Mint azt Kovács Gábor az eLitMed.hu-nak elmondta, a tüdőgondozókból irányítják az intézetbe az ötven év feletti, dohányzási anamnézissel rendelkező pácienseket. A kísérleti modellprogramban arra keresik a választ, mely korosztályokat és rizikócsoportokat lehetne költséghatékonyan szűrni úgy, hogy a vizsgálat káros hatásait sem hagyják figyelmen kívül. A végső cél az lenne, hogy a központi szűrőállomásokat a rák diagnosztikájára alkalmas CT gépekkel is felszereljék, ahol a protokollokon alapuló tüdőrák szűrés lenne az elsődleges feladat. S bár a komputertomográfos vizsgálatok költségei magasak, a tüdőrák korai felfedezése és kezelése óriási életévnyereségekkel jár mind az egyén, mind a társadalom számára. A tüdőszűrés rendszerének átalakítását évek óta szorgalmazza a szakma. Az országban mindössze 54 korszerű, digitális gépekkel felszerelt állomás van, az ernyőkép szűrők zömében 15-20, vagy akár negyven évesnél idősebb gépekkel dolgoznak. A gépek a kisebb daganatos elváltozások diagnosztizálására nem alkalmasak, mindössze a tüdődaganatos betegek 25 százalékát emelik ki a szűréseken. A tüdőrák világszerte a leggyakoribb, legtöbb emberéletet követelő daganattípus, Magyarország pedig világelső a tüdőrák okozta halálozás tekintetében, annak ellenére, hogy a legfrissebb kutatások ismét alátámasztották, hogy a megbetegedések közel 90 százaléka összefüggésbe hozható a dohányzással, tehát a megelőzésben komoly szerepe van az életmódváltásnak, az egészségtudatos magatartásnak. Öt perc a rák ellen Bár a dohányzásról leszokók számának csökkenését első sorban a cigarettafogyasztás visszaeséséből számítják ki, ám a feketepiac torzíthatja ezeket az adatokat. Releváns eredményt a hazai dohányzási szokásokról az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) idén megjelenő, legfrissebb adatai adhatnak majd. A sajtótájékoztatón Török Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója azt mondta, a serdülők körében két százalékkal nőtt a dohányzók aránya, és csupán hét százalékkal vannak kevesebben azok, akik csak alkalmanként gyújtanak rá. 7 százalékkal csökkent azok száma, akik csak alkalmanként gyújtanak rá. A rákos megbetegedések megelőzésére, az életmóddal összefüggő rizikófaktorokra szeretné ráirányítani az OEFI a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal közös pályázatával, a „Van 5 perced! A rák ellen” címmel. A 9-13. osztályos középiskolásoknak az öt perces videóval szüleiket, a környezetükben élőket kell ösztönözniük az egészségesebb életmódra, a dohányzásról való leszokásra, több mozgásra, a megfelelő táplálkozásra. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-02-04