Németországban a 2004-ben bevezetett vizitdíj eltörlését javasolják a kormánypárti liberálisok, a vita azzal kapcsolatban indult el, hogy az egészségbiztosítóknál rekord nagyságú, 20 milliárd eurós többlet halmozódott fel. A konzervatívokkal közösen kormányzó liberális párt (FDP) szerint a szociáldemokrata vezetésű koalíció idején bevezetett vizitdíj nem tölti be legfőbb funkcióját, a felesleges orvoshoz járás visszaszorítását, hiszen a németek a legutóbbi adatok szerint is még fejenként évente 18 alkalommal mennek orvoshoz, amivel a legsűrűbben rendelésre járók között vannak Európában. A vizitdíjat az orvosok sem kedvelik, mert túl sok vele a papírmunka. Az évi 2 milliárd eurós bevételt hozó járulékot ezért a legjobb lenne megszüntetni, erre pedig a biztosítók tartaléka megfelelő hátteret biztosít. A több-biztosítós német társadalombiztosítási rendszerben azért halmozódott fel rekord nagyságú többlet, mert a kedvező konjunktúra következtében csúcsra emelkedett a járulékfizetők száma, a 82 milliós országban több mint 40 millióan rendelkeznek járulékfizetési kötelezettséget jelentő munkaviszonnyal. Hétvégi sajtójelentések szerint a konzervatív CDU/CSU pártszövetség ellenzi a vizitdíj eltörlését, helyette egy öszvér megoldást javasol. A többlet egy kisebb részét a költségvetési egyensúly javítására kellene felhasználni, egy másik részéből pedig járulékcsökkentést kellene finanszírozni - szorgalmazzák. A javaslat szerint az egészségbiztosítási járulékot 0,1 százalékponttal 15,4 százalékra kellene csökkenteni, ez a munkaadóknak és munkavállalóknak összesen évi 1 milliárd eurós megtakarítást eredményezne. Maguk a biztosítók a legszívesebben tovább tartalékolnák a 20 milliárd eurós többletet, dekonjunktúra idejére. A lakosság megosztott, egy vasárnap ismertetett reprezentatív felmérés szerint a németek 34 százaléka a vizitdíj eltörlését pártolja, 20 százalék szerint pedig a járuléktöbbletet vissza kellene utalni a befizetőknek. A lakosság 24 százaléka úgy véli, a plusz forrást a szolgáltatási színvonal javítására kellene fordítani, 22 százalék szerint pedig tartalékolni kell a pénzt nehezebb időkre. MTI