2021. JANUÁR 25.
Szöveg nagyítása:
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 2021.január 29.-én online konferenciát szervez Életvégi döntések járvány idején címmel. A részletes program az alábbi hyperlinken érhető el: https://elitmed.hu/online/hirvilag/elte-eletvegi-dontesek-jarvany-idejen/pdf Program: 10:00–10:15 Megnyitó DR. FILÓ MIHÁLY (ELTE ÁJK) 10:15–10:30 Gondoskodás vagy megfigyelés? A COVID-19-pandémia hatása az emberi jogokra PROF. DR. SÁNDOR JUDIT (CEU) 10:30–10:45 Nemzetközi büntetőjog és orvosi ellátás PROF. DR. GELLÉR BALÁZS (ELTE ÁJK) 10:45–11:00 Az emberi méltóság tisztelete és az életvégi döntések járvány idején DR. BARCSI TAMÁS (PTE ÁJK) 11:00–11:15 Hozzászólások, vita 11:15–11:30 Morális disztress és a hivatásrend zavara. Megjegyzések a MOK „Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához COVID-19-pandémia idején Magyarországon” című ajánlásához DR. MATKÓ IDA (KMMK) 11:30–11:45 Újraélesztés koronavírus-pandémia idején DR. ÉLŐ GÁBOR (SE ÁOK) 11:45–12:00 A koronavírus-járvány hatása az intenzív terápiás orvosok gondolkodására. Betegszelekció, életvégi döntések, sorolás DR. ZUBEK LÁSZLÓ (SE ÁOK) 12:00–12:15 Egészségügyi dolgozók veszélyeztetettsége és kötelezettségei járvány idején DR. NEMES LÁSZLÓ (SE Magatartástudományi Intézet) 12:15–12:30 Hozzászólások, vita 12:30-12-45 Kávészünet 12:45–13:00 „... a’ ki-gyanús vidékekből bé-lopja magát…” A járványok elleni védekezés büntetőjogi eszközei a 18–19. századi magyar jogban DR. BATÓ SZILVIA 13:00–13:15 Élet, testi épség elleni bűncselekmények és a COVID-19 DR. AMBRUS ISTVÁN (ELTE ÁJK) 13:15–13:30 Triázs és végszükség járvány idején DR. FILÓ MIHÁLY (ELTE ÁJK) 13:30–13:45 Vita 13:45–14:00 Egyházi döntések COVID-19 járvány idején DR. HÁMORI ANTAL (BGE) 14:15–14:30 Gondoskodás, gondviselés és a lehetséges iránti szenvedély DR. OROSZ GÁBOR VIKTOR (EHE) 14:30–14:45 Vita 14:45– Zárszó HALLGATÓI SZEKCIÓ 15:00–15:15 A vakcinákkal kapcsolatos egyes büntetőjogi és szabálysértési jogi kérdések KISJUHÁSZ MARCELL (ELTE ÁJK) 15:15–15:30 Az eutanázia büntetőjogi vonatkozásai járvány idején AUER GRÉTA (PTE ÁJK) 15:30–15:45 Szociáldarwinizmus és „társadalmilag motivált” életvégi döntések PÓCZ RÉKA (ELTE ÁJK) 15:45–16:00 Életek mérlegen NAGY ANNA MARIANN (ELTE ÁJK) 16:00– Vita Részvétel kizárólag előzetes regisztrációval ([email protected]) lehetséges.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás