Szakmai párbeszéd helyett időnként emelt hangú politikai adok-kapok színtere volt a Parlament Népjóléti Bizottságának kedd délutáni ülése, ahol Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jelölt tárcavezetője számolt be az ágazat terveiről. Bár a régi-új miniszter – akinek jelölését kilenc kormánypárti szavazattal, öt nem ellenében, egy tartózkodás mellett támogatta a bizottság – az ülés végén reményét fejezte ki, hogy az egészségügy „kiváló államtitkárának” lesz lehetősége szakmai vitára a grémium ülésein. A keddi meghallgatás éppen nem ennek példája volt. Az önálló minisztérium után az önálló parlamenti bizottságát is elveszítette az egészségügy, immár a szociális, valamint a család- és ifjúságpolitikai kérdések is ehelyütt kerülnek megvitatásra. Hogy nem egyszerű a szerteágazó területek szinkronizálása, az Balog Zoltán expozéjából is kiderült, túlnyomó részt szociális, és időnként a bizottság hatáskörébe nem tartozó oktatási kérdéseket vetett fel a jelölt. Az egészség ügyeit a grémium tagjai sem feszegették túl sokat. Bár az elmúlt négy évben nem nyert bizonyságot a 2010-ben megfogalmazott reménység, hogy az egy minisztériumba gyömöszölt különböző ágazatok határterületein megvalósul az átjárhatóság, és kialakul az együttműködés, Balog Zoltán bejelentette: tovább bővül az EMMI. Mivel a tárca a következő négy évben a családok jólétére kíván fókuszálni, család- és ifjúságpolitikai államtitkárságot állítanak fel, utóbbi feladatot a drogmegelőzési tevékenységgel együtt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) veszik át. Elsődleges feladatként a népesedéspolitikai trend megfordítását jelölte meg a miniszterjelölt, míg másodikként a támogatási rendszer átalakítását, ami a jövőben sem a segélyekre, hanem az együttműködés ösztönzésére fókuszál, ahogyan az iskolalátogatáshoz kötött családi pótlék, vagy a közmunka esetében. Dőlt a pénz, ezért volt béke Brutális összeg, mintegy 300 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett az egészségügybe, Balog Zoltán szerint ezért lehetett súlyosabb feszültségektől mentes az elmúlt időszak. A most befejeződő ciklus legnagyobb eredményeként a gyógyszerellátás átalakítását említette, amely százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást hozott az ágazatnak. A következő négy év feladata az lesz, hogy a betegeket ne a kórházban, hanem a járóbeteg- és alapellátásban gyógyítsák, és a háziorvosok feladata se merüljön ki a beutalók és receptek felírásában.

Balog Zoltán a bizottsági meghallgatáson (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A béremelés jelentős eszköz az agyelszívás ellen – vélekedett Balog, azonban még csak utalást sem tett arra, hogy a fizetések idén is emelkednének az ágazatban. Az orvosmigráció egyébként is jelentősen csökkent – mondta, s úgy vélte, nem elvándorlásról, csupán vendégmunkáról van szó. Ismét kifejtette azt a korábbi álláspontját, amely szerint a kötelező nyugdíjazás rendszerével a fiatal orvosok előtt nyílik meg a karrier lehetősége a gyógyításban. Kérdezők és rendezkedők A nyomor nőtt, miniszter úr – nyitotta a kérdések sorát Korózs lajos (MSZP), majd azt firtatta, mikor lesz életpályamodell a szociális ágazatban, hogyan áll az Országos Fogyatékosügyi Program, és hogyan csökkentené a tárca a kórházi várólistákat. Ahogy Korózs, úgy Szabó Tímea (független) is a Gallup, az Eurostat és a Világbank felméréseire hivatkozva kérdezte meg, mit tesz az EMMI a százezer éhező gyermekért, mi a tervük a fogyatékkal élő emberek tíz százalékával, akik a jelenleg semmilyen ellátásban nem részesülnek. Novák Előd (Jobbik) a népességfogyás megállításáról, párttársa, Sneider Tamás az ápolási díj emeléséről kérdezte a miniszterjelöltet. Kérdés helyett Harrach Péter (KDNP) és Selmeczi Gabriella (Fidesz) ellenzéki képviselőtársaikat igyekeztek rendreutasítani. Míg Harrach a miniszter szellemi ellenálló képességét magasztalta a támadó hangvételű megszólalásokkal szemben, addig Selmeczi azt mondta, a baloldali képviselők még mindig a kampány hevében égnek. Új stílus kell Több tiszteletet és visszafogottságot, kért az ellenzéktől Balog Zoltán, aki szerint a „gátlástalan demagógia határozza meg a párbeszédet a baloldal részéről”. Javasolta, „érdemes a stílusban is újat kezdeni az elkövetkezendő négy évben”. Miután megjegyezte, volt jó néhány olyan kérdés, aminek „értelme sem volt”, Korózs Lajoshoz fordulva kikérte magának, hogy kioktatja őt szegénységből, mert „én már akkor cigány gyerekeket tanítottam, mikor képviselő úr még az MSZMP-s párttagkönyve után rohangált”. „Maguk nyilván sem tartották” – adta meg a választ a kórházi várólisták hosszáról szóló kérdésre a jelölt. Úgy vélte, azok azért voltak olyan hosszúak, mert ha lehetőséget látnak az emberek, hogy egy beavatkozásra bejelentkezzenek, akkor élnek vele. A beavatkozásokra várakozók számát az elmúlt időszakban pedig úgy sikerült 30 százalékkal csökkenteni, hogy „egyenként felhívogattuk az embereket, akik azt sem tudták, mire várnak”. Az ápolási díj emelésének igénye jogos – ismerte el Balog, de egyelőre erre nincs forrás, hitelből bővíteni az ellátást pedig nincs lehetőség. A tárca továbbra is a szolidaritási elven alapuló, egységes, nemzeti kockázatközösség fenntartását pártolja, plusz források becsatornázására a kiegészítő biztosításokkal képzelhető el, de csakis úgy, hogy a gyógyítás ne váljon szét gazdagok és szegények ellátására. A bizottsági ülésen egyébként valamennyi egészségügyért felelős helyettes államtitkár – Páva Hanna, Beneda Attila -, és Cserháti Péter miniszteri biztos is megjelent, Szócska Miklós távolmaradásának okát a hallgatóság soraiban volt, aki maradásának, más pedig távozásának biztos jeleként értékelte. Várhatóan június 15-ig nevezik meg az EMMI új államtitkárait, köztük az egészségügy felelősét is. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-06-03