Az eredeti eredmények A Women’s Health Initiative (WHI) vizsgálatban már három évvel ezelőtt kimutatták, hogy a posztmenopauzás hormonkezelés (konjugált lóösztrogénnel önmagában vagy ezen kívül medroxyprogesteron-acetáttal) nem csökkentette az ischaemiás szívbetegség kockázatát, és összességében is kedvezőtlen volt a terápia kockázat-előny aránya (Arch Intern Med 2006; 166:357-365.). Korlátok Ezeknek az eredményeknek az érvényességét korlátozza, hogy a vizsgálat résztvevőinek többsége több mint 5 évvel a menopauza után kezdte el a hormonkezelést. Lehetséges, hogy az ilyen későn elkezdett kezelés nem is lenne alkalmas a kedvező cardiovascularis hatások elérésére. Új eredmények Ezért most ismételten elemzést végeztek a WHI kutatói, amelyben kifejezetten a menopauza után 5 éven belül elkezdett hormonkezelés hatásait értékelték. Az új elemzésbe bevont nők anamnézisében nem szerepelt emlőrák, és ismert volt, hogy mikor következett be a menopauza, és mikor kezdték el a hormonkezelést – a legtöbb résztvevő esetében a WHI vizsgálatba való történt bevonás előtt. Az új elemzés eredményei szerint mind az önmagában, mind a progesztogénnel együtt adott ösztrogén növelte az ischaemiás szívbetegség, a stroke és a vénás thromboembolia kockázatát, függetlenül attól, hogy a kezelést a menopauza utáni 5 éven belül vagy annál később kezdték el. Bebizonyosodott tehát, hogy a hormonkezelés korábbi elkezdésével sem javul a kezelt nők cardiovascularis prognózisa. Akkor viszont miért különböznek a jelenennek az elemzésnek az adatai a 2007-ben, hasonló betegcsoportban végzett analízis eredményeitől (JAMA 2007; 297:1465-1477.)? Nincs ellentmondás A két statisztikai elemzés közötti egyik lényeges különbség, hogy a mostani vizsgálatban a menopauza és a hormonkezelés elkezdése között eltelt időre koncentráltak, míg a korábbi elemzésekben a menopauza és a vizsgálatba való történt bevonás közötti időre. Ez azt jelenti, hogy az új vizsgálatban a bevonás előtti hormonkezelést is figyelembe vették. A cikket kísérő szerkesztőségi közlemény szerzői hozzáteszik, hogy a jövőben nehéz lesz ilyen adatokat szerezni, ezért ezeket az eredményeket kell figyelembe venni a klinikai döntések alkalmával. A szakmai szervezetek erre vonatkozó ajánlásai is azt a szemléletet tükrözik, hogy a posztmenopauzás hormonterápia helye a jól tájékozott, gondosan ellenőrzött betegek kezelésében van, csak a menopauzás tünetek enyhítése céljából (és nem a cardiovascularis prognózis javítására), a lehető legkisebb dózisban és a lehető legrövidebb ideig. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Am J Epidemiol 2009 Jul 1; 170:12. Am J Epidemiol 2009 Jul 1; 170:24.