Az intracranialis aneurysmák preventív kezelésével kapcsolatban bőséges adatokat szolgáltatott az International Study of Unruptured Intracranial Aneurysms (ISUIA; Lancet 2003; 362:103-110.), azonban így is vitatottak a nem rupturált aneurysmák kezelésének a feltételei műtéti kapocsbehelyezéssel, illetve endovascularis spirál behelyezésével. Egy új vizsgálat szerzői az ISUIA és más, újabb vizsgálatok adatai alapján modellezték e két kezelésmód költséghatékonyságát összehasonlítva a kezelés mellőzésével. Kiszámították mindkét megoldás árát minőség szerint korrigált életévenként (quality-adjusted life-years; QALY) 50, illetve 70 éves férfiak és nők esetében, a ruptura várható kockázata (évente 0,3% és 3,5% között) függvényében. A beavatkozások költséghatékonysága nagy mértékben függött az életkortól és az aneurysma rupturájának a kockázatától. Az 50 éves betegek csoportjában mindkét módszert költséghatékonynak találták bármely vizsgált rupturakockázat esetében, azonban 70 éves korban csak akkor minősültek költséghatékonynak a bevatkozások, ha a ruptura kockázata meghaladta az 1%-ot a férfiak esetében, illetve a 0,5%-ot a nők esetében. A vizsgálat eredményei azért fontosak, mert a számításokban figyelembe vettek több olyan tényezőt, amelyek a korábbi, az aneurysmák kezelésének költséghatékonyságával foglalkozó elemzésekben nem szerepeltek. Ilyen tényező például a beteg tudomása a nem kezelt aneurysmájáról, az endovascularis beavatkozás ismétlésének költségei, valamint az aneurysmák kiújulásának vagy újonnan képződésének, illetve ezek rupturájának a kockázata. Az eredmények szenzitivitási elemzéséből kiderült, hogy lényeges tényező mind a beteg tudomása a nem kezelt aneurysmájáról, mind a kezelés által esetlegesen okozott rokkantság – ami felhívja a figyelmet a beteg bevonására a kezelési döntés meghozatalába. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy metaanalízisről van szó, és nem prospektív, véletlen besorolásos vizsgálatról. Nem állítható biztonsággal, hogy ténylegesen mekkora jelentőséggel bírnak a különböző figyelembe vett tényezők (például a beteg véleménye a kezelésről, az aneurysma méretének és elhelyezkedésének a hatása a ruptura kockázatára és a kezelés kimenetelére, vagy a nem teljesen sikeres endovascularis beavatkozás utáni ismételt vérzés kockázata). Mindezeket a kéréseket további vizsgálatokban kell tisztázni. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: Neurology 2009 Jul 28; 73:258. Neurology 2009 Jul 28; 73:254.