Hírvilág

A vénás thromboembolia hajlamosít az artériás eseményekre?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az idiopathiás vénás thrombosist elszenvedett betegek körében gyakoribb az arteria carotisok atherosclerosisa, mint az egészségesek csoportjában (N Engl J Med 2003; 348:1435.). A két állapot együttes előfordulása nem meglepő, mivel a két állapot számos kockázati tényezője közös (például az idősebb életkor, az elhízás vagy a dohányzás). Kevés prospektív vizsgálatban hasonlították azonban össze az artériás események prevalenciáját a vénás thromboemboliát elszenvedett és az attól mentes személyek csoportjában. A szerzők Hollandiában elemezték az összefüggést az idiopathiás vénás thromboembolia és az artériabetegség között. A kohorszvizsgálatban 688, tüdőemboliát elszenvedett beteg vett részt. A tüdőembolia hátterében 259 esetben azonosítottak kiváltó tényezőt (daganattal, műtéttel, traumával, tartós immobilitással vagy terhességgel összefüggésben lépett fel), 95 esetben pedig nem, további 334 esetben kezdetben tüdőemboliára gyanakodtak, majd kizárták (kontrollcsoport). A két csoportban nem különbözött a diabetes, az aktív dohányzás, sem a thrombocytagátló, a vérnyomáscsökkentő vagy a lipidszintcsökkentő gyógyszerek alkalmazásának a prevalenciája. A betegeket és a kontrollszemélyeket legfeljebb hat évig követték. A nem provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek esetében gyakrabban fordultak elő artériás események, mint a kontrollcsoportban (relatív kockázat 2,7), illetve a provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek csoportjában (relatív kockázat 3,2). A nemkívánatos események között szerepelt a szívinfarktus és a stroke, mindkettő szignifikánsan gyakrabban fordult elő a nem provokált tüdőemboliát elszenvedett csoportban. A nem provokált tüdőemboliát elszenvedett és a másik két csoport közötti különbség megmaradt az orális alvadásgátló kezelés abbahagyása után és a korábbi cardiovascularis események szerinti korrekció után is. Ennek a jó kontrollcsoporttal végzett vizsgálatnak az eredményei azt mutatták, hogy az artériás események (főleg a szívinfarktus és a stroke) gyakrabban fordulnak elő a nem provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek, mint akár az illesztett kontrollszemélyek, akár a provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek esetében. Az eredmények szerint a vénás és az artériás rendszer eseményeinek a hátterében közös kórélettani mechanizmusok állnak, és ezért felmerül, hogy a nem provokált tüdőemboliát elszenvedett betegek kapjanak-e olyan profilaktikus szereket, amelyek bizonyítottan hatásosak az artériás események megelőzésében. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Lipták Judith, dr. Kern Dávid Forrás: Blood 2009 Aug 20; 114:1484.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

PharmaPraxis

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.