Becslések szerint a világ lakosságának egyharmada fertőzött Mycobacterium tuberculosissal, de csak egy kisebb csoportban alakul ki aktív klinikai betegség. A táplálkozás szerepe a betegségben empirikusan régóta ismert, a 19. században például a tbc elleni kezelés fontos része volt a csukamájolaj fogyasztása. Egy 2005-ös, a tbc és a táplálkozás közti összefüggéseket felmérő vizsgálatban a következőket állapították meg: Először is, az immunitásra való hatása által a táplálkozás bizonyítottan befolyásolja a fertőződést és a klinikai tünetek kialakulását, valamint a prognózist. Ez különösen így van, ha a tbc-hez HIV-fertőzés is társul. Másodszor, maga a tbc kachexiához vezethet, befolyásolja a fehérje- és a D-vitamin-anyagcserét, prooxidáns, és negatívan befolyásolja az A-vitamin, a kálium, a cink és a vas mennyiségét. Harmadszor: 2005 előtt nagyon kevés kutatás foglalkozott a tbc és a táplálkozás összefüggéseivel. Mi történt e téren 2005 óta? Egy Kelet-Timorban végzett vizsgálatban kimutatták, hogy az alacsony A-vitamin-érték és a felkar kis körfogata összefügg a tbc súlyosságával. Indiában azt észlelték, hogy a szérum cinkkoncentrációja alacsony tbc-s betegeknél, különösen, ha azok HIV-vel is fertőzöttek. Ugyanezt találták Japánban, ahol azt is kimutatták, hogy a szelén szintje alacsony, a rézé pedig magas a tbc-s betegek vérszérumában. Antituberkulotikus kezelés hatására mindezek a mutatók javultak. Sok oka van tehát annak, hogy feltételezzük, a megfelelő tápláltság segítheti a tbc megelőzését és terápiáját. Ezért fontos szerepe lehet a táplálkozásra vonatkozó egyszerű intézkedéseknek, amelyek a halálozás és a betegségek okozta teher csökkentését célozzák a világban. Korábbi klinikai vizsgálatokkal nem lehetett bizonyítani, hogy van-e olyan speciális táplálék, amely a fenti preventív és terápiás hatással rendelkezik. (Újabban felmerült a D-vitamin szerepe, ennek hatását azonban még nem vizsgálták.) További részletes vizsgálatokra lenne szükség, addig is azonban ajánlatos, hogy a tbc-s betegeket kezelő orvos rutinszerűen tájékozódjon a betegek tápláltsági helyzetéről és törekedjen arra, hogy a fent említett vitaminok és nyomelemek szérumkoncentrációja a normális tartományban legyen. Szemlézte: Házijogorvos, dr. Szatmári Marianna Forrás: WONCA Clinical Nutrition Updates