Elsőre furcsának tűnik, hogy a H1N1-influenza éppen a fiatalok és felnőttek közül szedi a legtöbb áldozatot. Még furcsább, hogy sok esetben éppen a szervezet reakciója vezethet olyan állapot kialakulásához, amelyet már igen nehéz kezelni. "Egyes fertőzöttekben az első napokban tüdőödéma alakul ki, másfelől a tüdő gyulladásos sejtek általi nagyfokú infiltrációja figyelhető meg az eltúlzott immunválasz miatt. A folyadékkal telt tüdő egyfelől elégtelen gázcserét, azaz légszomjat, fulladást eredményez, másfelől ideális táptalaj a különféle baktériumoknak. Így az ödémát hamarosan bakteriális tüdőgyulladás követheti, ami sokszor halálos kimenetelű" - nyilatkozta dr. Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem immunológusa. Ezt a túlzottan erős immunreakciót szaknyelven citokinviharnak nevezik, az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó molekulákra, a citokinekre utalva. "Kisebb gyerekekben az immunrendszer viszonylagos fejletlensége miatt még nem lép fel ennyire erős immunválasz, az idősebbek pedig már találkozhattak a H1N1-influenzához hasonló törzzsel - vérbankok utólagos elemzése alapján utoljára 1958-ban keringett hasonló vírus" - mondja a szakember. Friss floridai H1N1 halálozási adatok alapján az látszik, hogy az összes H1N1-influenzás halálozás (október 27-ig 140 fő) nagy része is a nagyobb gyerekek/fiatalok/felnőttek körében van (128 fő). (Ezzel összhangban állnak az augusztus végén közölt mexikói adatok is.) Emellett viszont az is látható, hogy az összes, H1N1-influenzában elhunytak körülbelül ötödének nem volt más betegsége, illetve nem volt terhes, és az is egyértelmű, hogy az utóbbi csoportban a nagyobb gyerekek, fiatalok és a felnőttek az érintettek. Tény az is, hogy a 65 év alatti korosztályok 15-20-szor nagyobb eséllyel fertőződnek meg. Előre megjósolhatatlan, hogy kinél lép fel ilyen heves reakció. Több tényezőből álló genetikai háttere valószínűsíthető, a betegség súlyosságát befolyásolják a túlzott kifáradás, a nem megfelelő táplálkozás, a társfertőzések és a közelmúltban lezajlott betegségek. (Fontos megjegyezni: mindez nincs összefüggésben a valamilyen krónikus betegség miatt legyengült emberek nagyobb általános kockázatával, náluk az általános szövődmények miatt jelent nagyobb fenyegetést a fertőzés.) Ennek fényében különösen aggasztónak tűnik, hogy a legnagyobb arányban - 86 %-ban - a 18-39 év közöttiek utasítják el az oltást, ez derült ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából. Miért terjed jobban a H1N1-influenza, mint a szezonális törzsek? A citokinvihart, a túlzott immunválaszt a hirtelen megjelenő sok vírus okozza. Az H1N1-influenzával vagy ahhoz hasonló törzzsel ugyanis még a lakosság többsége nem találkozott (kivéve az idősebb korosztály egy részét), így semmiféle ellenanyag nincs a vérünkben ellene. Ez a vírus gyorsan és nagy mennyiségben szaporodhat fel egy-egy szervezetben, és szokatlanul gyorsan terjedhet (utóbbira számos bizonyíték van már, lásd például a hazai csepeli járványt). A szezonális influenzánál nem ez a helyzet: ott szinte mindenkiben vannak olyan ellenanyagok, amelyek az előző évek hasonló vírusai ellen érhetnek valamit, ezért általában nincsenek ilyen heves reakciók, illetve lassabb a vírus terjedése. A feladat éppen ezért világos: a lakosság minél nagyobb részét kell beoltani, hogy fékezzük a vírus terjedését - mondja Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője. A beoltott egyénben a betegség lényegesen kisebb eséllyel alakul ki, illetve sokkal enyhébb lefolyású. Ráadásul a megfertőződött személy sokkal kevésbé terjeszti a kórt, mivel sokkal kevesebb vírust ürít. Ez nagyon leszűkíti a vírus mozgásterét, és nem alakul ki nagy járvány. Ehhez azonban a lakosság tömeges oltására lenne szükség, és rövid időn belül. A vírus nyári "lustálkodása" után ugyanis számos országban egyre emelkedik a fertőzések és megbetegedések száma. A napokban zajló ukrajnai kitörés kórokozójának azonosítása még folyamatban van, de a WHO feltételezése szerint a H1N1-influenza vírusa okozza a járványt. A vakcinának jelen tudásunk szerint nincs alternatívája: az úgynevezett immunerősítő szerek, vitaminok - bár fontosak lehetnek a jó általános állapot eléréséhez - nem védenek a betegségtől. Nem segítenek a homeopátiás szerek és a vegetáriánus étrend sem. Forrás: Origo Releváns cikkek: Cytokine storm and the H1N1 swine flu virus H1N1 flu may induce a "cytokine storm" Swine flu and deaths in healthy adults--cytokine storm?