Vita bontakozott ki az eutanázia (kegyes halál) szabályozása körül Németországban egy bírósági ítélet nyomán, amely kimondta, hogy orvosok rendkívüli esetekben hozzájárulhatnak betegek öngyilkosságához. A berlini közigazgatási bíróság március végén hozott elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint orvosok kivételes esetekben munkajogi következmények nélkül biztosíthatnak az élet kioltására alkalmas szereket gyógyíthatatlan betegek számára. A 2007-ben indított eljárásban a felperes egy berlini orvos, az aktív eutanáziát pártoló Dignitas Deutschland nevű szervezet egy vezetője, aki megtámadta a helyi kamara határozatát, amely megtiltotta a közreműködést betegek öngyilkosságában. Az ítélet indoklása szerint a kamara nem rendelhetett volna el teljes körű tiltást, hiszen ennek következtében előfordulhat, hogy az orvos feloldhatatlan lelkiismereti konfliktusba kerül. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha az orvos szoros kapcsolatban áll a halálos beteggel, aki közreműködését kéri az öngyilkossághoz, vagy ha a beteg elviselhetetlen és egyben csillapíthatatlan fájdalmaktól szenved. Az eutanáziát ellenző német evangéliumi szövetség (EAD) kifogásolta a bírósági döntést. Hartmut Steeb, a szervezet főtitkára szerint az ítélet zavart okozhat a jogrendben, mert arra a feltételezésre épül, hogy az embernek joga fűződik ahhoz, hogy igénybe vegye más ember segítségét öngyilkossághoz, holott ilyen jog nem létezik. A haldoklók életminőségének javítására törekvő hospice mozgalom németországi szervezete - a német hospice alapítvány (Deutsche Hospiz Stiftung) - szerint az ítélet nyomán kialakult helyzetben a politikán a sor, hogy lépjen és egyértelmű viszonyokat teremtsen. A német országos orvosi kamara a magasabb fokú bíróságoktól vár iránymutatást. Frank Ulrich Montgomery, a szervezet elnöke egy szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta; az orvostársadalom érdeke az orvosokra vonatkozó munkajog és az alkotmányjog közti határ pontos megállapítása, erre pedig lehetőséget kínál az eljárás folyatatása magasabb fórumokon. A március végi bírósági ítélet szakértők szerint újabb állomást jelent az eutanáziával - németországi elnevezés szerint a halálba segítéssel (Sterbehilfe) - kapcsolatos vitában. Az országban a náci idők óta nem használják az eutanázia kifejezést, az ugyanis az akkoriban orvosi közreműködéssel megölt testi vagy szellemi fogyatékkal élt emberek "mesterséges" halálát idézi fel. Ehelyett a "Sterbehilfe" szó terjedt el, ami a halálhoz vagy pontosabban a meghaláshoz nyújtott segítséget jelenti. A törvények szerint a passzív halálba segítés nem büntetendő cselekmény. Az úgynevezett aktív halálba segítés azonban emberölésnek számít, és több éves börtönnel sújtható. MTI 2012. április 4., szerda